ÉRKENÉZ, A SZLÁVY CSALÁD  ÉS KINIZSI PÁL

 

 "Érkenéz sok történelmi nevezetességű családnak volt birtoka. Mióta a mi emlékezetünk a multakba visszanéz: azóta mindig a Szlávyak, mégpedig az érkenézi és okányi Szlávyak laktak itt. Tősgyökeres biharmegyei familia, jóllehet az eredetének nyomai Nyitra és Árva    vármegyékbe vezetnek bennünket vissza. Mikor idejöttek, a községben túlnyomó részben románokat találtak. 900 lélek lakik ma is a faluban (1912), az utóbbi években indult neki a nép  a magyarosodásnak, a mostani birtokosnak, Szlávy Józsefnek valóban bámulatra méltó lelkes agilitása és áldozatkészsége folytán. Nehéz küzdelmet folytat a község magyarositása              érdekében, de nemes feladatát annyi szivóssággal és odaadással végzi, hogy rövid idő mulva siker koronázza.

 Szlávy Józsefnek 2400 hold gyönyörű birtoka fekszik a határban, 250 hold kaszáló és legelő, a többi mező, szántóföld. Igen okos és eredményes gazdálkodást űz a földbirtokos. A háromfordulós ugarrendszer divik a birtokon.

Állattenyésztése hires, 250 drb magyar fajtehén, 150 tinó, 80 jármos ökör (magyar fajta), 40 igás ló alkotja a gazdaság állatállományát. A népnek az  uradalomban tisztességes keresete van. A napszám télen 1 korona 20 fillér, nyáron 3 és 4 korona. A föld értéke is kitünő. Egy-egy holdért        36-40 korona bérösszeget fizet.

Szlávy József kastélya egyike a legszebb biharmegyei úri lakoknak. A régi kastélyt Szlávy József 3 éve épittette újra mór stilusban. Tágas kellemes, úrias szobáiban passzió  elidőzni. Előtte remekül gondozott park terül el: szebbnél szebb növényzete, ültetvénye és százados fái igazi paradicsommá avatják a parkot." (Biharmegye és Nagyvárad irásban és képben, 1912)

 

      SZLÁVY JÓZSEF (rövid családfa)

Szlávy József /1876-1938/  édesapja a Mihályfalván született Szlávy Ferenc /1834 + ? /, édesanyja kővágóörsi Kuthy Berta.

Szlávy József felesége Hortoványi Blanka .

 

"A birtok és a kastély urát nem csak nevénél, de végtelenül kedves  rendkivüli egyéniségénél fogva is mindenki ismeri és szereti.      Szlávy József egyénisége csupa önállóság és origanilitás: a magyar ember józansága és világos gondolkodása, a magyar úr gavallériája és szabadság-szeretete rendkivül érdekesen olvadnak össze az ő jellemében. Valamikor a fővárosi sajtóban előkelő szerepet játszott. Ő volt a Magyar Állam tulajdonosa és főszerkesztője. Megunta azonban az újságirás különös levegőjét és otthagyta a fővárost.

Hazajött Érkenézre gazdálkodni és falujáért élni-halni. Saját fáradozása és bőkezüsége révén két tanerős magyar iskolát épittetett, amely diadalmasan terjeszti a magyar kultúrát. 

Részt vesz ezen kivül a közigazgatási és közgazdasági életben.

Biharmegye törvényhatósági tagja.

A Budapesti ipabank r.t. és a debreceni Nagymagyaralföld bank r.t. igazgatósági tagja.

Szolgálaton kivüli honvédhuszár főhadnagy." (Biharmegye és Nagyvárad irásban és képben 57 és 60.oldal)

      Mit irnak még ÉRKENÉZRŐL ?

Érkenéz nevét az oklevelekben 1279-ben emlitették először KENEZ néven, mint Turul nembéli Serefel comes birtokát. Később KENES, KINES és KINIS alakokban fordult elő. A falu a későbbiekben gyakran gazdát cserélt... Az 1900-as évek elején Szlávy József örököseit irták Érkenéz birtokosának. - tudjuk meg a wikipédia  Érkenéz leirásából.

Vályi András: Magyar országnak leirása 594. oldal, 1796-ból, : "Érkenéz elegyes magyar falu Szabólts vármegyében, földes ura gróf Károlyi uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bihar Vármegyének szomszédságában. Határja középszerű, fája tűzre elég, réttyei s legelője meglehetős lévén második osztálybéli."

D.Mészáros Elek:Ahonnan elröppent a Turul madár, megjelent cikk a Biharországból : "A Szlávyak egykori kastélyának romjai a falu jövőjének előképét hordozza, mert Érkenézen 100 év múlva  ha marad is valaki hirmondónak, az már nem magyarul fogja mondani az adjonistent."

Érkenéz településsel foglalkozik Sütő Éva cikke is az Erdélyi Naplóban 2017 november 3-án Elrománosodott Turul nemzetség cimen. 

 

             KINIZSI PÁL

 

"Vitéz Kinizsinek hirét/ hallottátok-e?/ Hogy vigadott Kenyérmezőn/ azt tudjátok-e?/ Mint csatába rohanónak/ tüzelt a szeme,/ bajnokos volt mozdulása,/ feszült kebele./" Czuczor Gergely: Magyar tánc, részlet 

Hol és mikor született Kinizsi Pál? születésének idejét semmilyen hiteles forrás  nem emliti. Valószinű, hogy valamikor az 1430-as évek táján született. Származását illetően megingathatatlan a hagyomány: egyszerű paraszti származásúnak tartják, bár nem elképzelhetetlen a kisnemesi származás sem. (Kinizsi Pál élettörténetei I.rész - internet)

A Magyar Életrajzi Lexikon szerint:  ?  meghalt Szent-kelemen 1494 november 24 . Hadvezér 1484-1494, temesi ispán. A hagyomány szerint Bihar vármegyei molnár fia. Magyar Balázs egyk alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morva hadjáratban. 1477-ben Ausztriában harcolt. Első nagy győzelmét Báthori Istvánnal      együtt Kenyérmezőnél aratta... Élete végén ismét a török ellen harcolt. 1494-ben megmentette Nádorfehérvárt az árulástól. Szendrő ostrománál halt meg. 

Heltai Gáspár  krónikája irja Kinizsi Pálról: "A Kinizsi Pál egy parasztember fia vala, és malomból jöve ki szolgálatra. Szolgálata vala pedig először a Magyar Balázsnak     hadnagysága alatt. Szép Herkules termetű ember vala, jó eszű és felette nagy erejű. A malomban egyedűl felemelte a malomkövet." 

A személyéhez fűződő országosan ismert mondaelemeket kerek kompozicióba foglalja egy deszkamajori mondánk. Itt az apja malma mellett heverő Kinizsitől Vastag Balázs (Magyar Balázs) lánya   vizet kér s ő  tálcaként malomkövön nyújtja oda a vizzel telt mihókot. A leány szépségén elbámulva azonban kicsúszik kezéből a kő, mire a katonák csúfolni kezdik. Kinizsi ismét felkapja a követ s elhajitja, hogy az a csúfolódók feje fölöt suhan el. Mátyás király ezek láttán fogadja seregébe. (Forrás: a dunaújvárosi könyvtár ismertetője Kinizsi Pálról)

Nagyvázsonyban, Biharban és Bánátban is egyaránt előszeretettel mutogatják azt a malmot, ahol a rendkivüli erővel biró molnárlegény állitólag      malomkövön szolgálta fel a frissitőt Mátyás király számára. (Magyar Tudományos Nemzeti Hirportál)

Állitólag molnárlegényként akadt meg rajta a király szeme, malmát a bihari Csucsán, az abonyi Kiskinizsben, a Veszpém megyei Nagyvázsonyban egyaránt ismerni vélik és mutogatják. A gazdag mondai anyag arról      tudósit, hogy midőn Mátyás egy alkalommal vadászott és megszomjazott, Kinizsi a királynak    egy malomkövet tálcaként használva nyújtott vizet. A király a nagyerejű legényt  felvette katonái közé, hires hadvezére Magyar Balázs kezei alá. (A dicső hadvezér Kinizsi Pál, internet)

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák könyvében két történet is emliti Kinizsi Páltl. "Történt egyszer, hogy Mátyás király a Bakonyban vadászott. Nagy meleg volt: a király beüzent a barátok klastromába, hogy erősen megszomjazott. Mindjárt futottak a barátok és aranykupában finom somlai bort hoztak a királynak. De Mátyás király hozzá sem nyúlt, hanem azt mondta: - Ilyen melegben nem iszom bort. Maghallotta ezt a malomajtóból Kinizsi Pál. az erős molnárlegény, aki éppen malomkövet faragott. Beugrott hát a korsóért, és futott vele a királyhoz.Amikor odaért, azt mondták a barátok: - Ejnye, fickó, hát a tálca hol maradt? Visszafut Kinizsi, felkapja a malomkövet, és azon nyújtja a korsót. Mátyás királynak megtetszett ez a derék legény. Szót váltott vele, bevette seregébe, aztán harcba küldte a törökök ellen...Egyszer azzal bizta meg, hogy követségbe menjen a török császárhoz. A király igy bizttatta: - Jó hivem, Kinizsi Pál, ha a török a te fejedet leüttetné, én a fejed helyébe harmincezer török fejet vágatok le. - Úgy bizony - mondta Kinizsi, de harmincezer fej közül egy se illik úgy a Palkó nyakára, mint ez a mostani fejem." (Mátyás király és Kinizsi Dunántúli népmonda nyomán, 352.oldal)

Másik ugyanitt megjelent monda:  Mátyás király vezérei legyőzik a törököt  - Bonfini krónikája nyomán - 354.oldal -(részlet) "Amikor Kinizsi megpillantja a csatateret, int a trombitásnak, és a nagy trombitaharsogással ráront a törökre. Kinizsi két kardot vesz a kezébe, amerre rohan, mindent letipor, hatamas fegyverétől úgy hull az ember mint a fűszál. Azt harsogja, hogy az utolsóig vágni kell az ellenséget...Amikor az ellenséget az utolsó szálig levágták a győzelmi lakomát a csatamezőn rendezték. Lakomázás közben vitézi dalokat énekeltek, és ott mindjárt megverselték a főemberek és a vezérek vitézségét. Majd amikor a bor felhevitette őket, vitézi táncba fogtak. Egyszer csak Kinizsit is táncba hivták. Kinizsi hirtelen a kör közepébe ugrott, és keze segitsége nélkül, pusztán a fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbetáncolt. Ez a nagy erejű férfiúhoz illő tánc inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a nézőkből."

    KINIZ, KENÉZ, KINIZS

"Itt, ahol az érmelléki hegyek Szabolcs megyébe hajolnak át, fekszik egy barátságos és csendes kisközség: Érkenéz. Lapozd végig a magyar mondákat és megtalálod benne ezt a tősgyökeres magyarsággal hangzó nevet. Haj, a mesefantázia innen is táplálkozott a Mátyás király korának cifrázásához adott egy gyöngyszemet. Igy beszélték, - és igy van megirva a krónikában, - hogy itt lakott Kinizsi Pál, amikor még csak egy szegény molnár fia volt és az  átvonuló hadak élén lovagoló fővezérnek itt a halászgáton nyújtott oda     mennykő nagy malomkövön egy ital vizet.

Régi irások azért hivják községet Kiniznek és csak utána változott  a község neve Érkenézzé. Akár igy volt, akár nem, annyi tény, hogy Érkenéz sok történelmi nevezetességű családnak volt a birtoka." (Bihar megye és Nagyvárad irásban és képben 1912, 57.oldal)

Érkenéz : A községet az 1279-es oklevél emliti, úgy mint Serefel comes birtokát. A települést Serefel (Turul) úgy szerezte meg, hogy ahhoz a család többi tagjának semmi jussa nem volt. Nevei: KENEZ, KENES,KINIZ és KINIS. A falu gyakran cserélt gazdát. 1338-ban a Csanád-nenzetségé, 1409-ben már a Csákyak a földesurai. (Kovács Rozália: A Turul-nemzetség birtokai és a kialakult települések in Érmihályfalva 2005,  15.oldal)

Oldal: Érkenéz, a Szlávyak és Kinizsi Pál
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2024 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat