ÉRMIHÁLYFALVI TEMETŐK

               /röviden a könyvről/

Történelmi örökségünk megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges a temetőkben levő sírok számbavétele, felmérése, védelme.  A felmérő munkám része a "Hol sírjaink domborulnak" /PBMEB. 7 kötet/ -ben megírottaknak a továbbgondolása, kiegészítése és a mihályfalvi temetők teljes felleltározása. Ebben a 2006-ban megjelent könyvben foglaltam össze a feltárás eredményeit is.

2000-ben írtuk össze a temetőkben még megtalálható csónak alakú fejfákat, majd ezek feldolgozása is megtörtént.

2004-ben volt a református temető teljes felleltározása.

Néhány félredobott csónak alakú fejfát a templomkertbe helyeztünk el, majd kőtárat hoztunk létre ugyanitt a félredobott, összetört régi sírkövekből.

Később sor került a  katolikus temető fontosabb sírjainak ismertetésére is.

 

A könyv tartalma: - a temetők leírása

- a sírjelek története

- csónak alakú fejfák /síkdíszítmények,fejfafelíratok, sírversek, a fejfák faragása/

- sírkövek,obeliszkek,vasfejfák,kripták, betonkeretes és lebetonozott sírhelyek

- katonasírok

- sírfelíratok, sírversek /több mint 100/

- nevezetesebb személyiségek nyughelye

- sírkövek az 1800-as évekből

- mellékletek: rajzok, statisztikák, presbiteri jegyzőkőnyv 1957-ből, Gazda Klára néprajzkutató útmutatása,idegen szavak, szakszavak, adatközlők neve.

Megjegyzés: 2000-ben a belényesi helytörténeti konferenicán előadást tartottam az érmihályfalvi csónak alakú fejfákról, később a rövidített szöveg megjelent a Partium lapban is.

2002-ben Az érmihályfalvi csónak alakú fejfákról írt dolgozatom IV.díjat kapott a XLVII-ik Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton, Budapesten a Néprajzi Társaság és Néprajzi Múzeum pályázatán.

 egy szép csónak alakú fejfa

Egyéb adatok:

-   Az 1800-as évek derekán dúló kolerajárvány Mihályfalvát is utólérte.A  föúttól balra,a temetődombon az akkor legmagasabb helyet jelölték ki temetkezési helyül a járványban elhunytaknak.Oda nem temettek másokat.A tömegsírt hat gledicia akácfa határolja azóta is. A mai napig háborítatlan a kolerások temetője,gazzal, orgonabokrokkal nőtt tele... Azért temették oda a legmagasabb helyre a járványos betegségben meghaltakat,hogy víz ne érje, ne fertőződjék az ivóvíz.A halottakat mésszel leöntötték,  így fertőtlenítették, a tömegsírt lefedték, körül ültették a hat fával, hogy senki se bolygassa azt a területet. /Partiumi temetők 158.old./

   Id.dr.Andrássy Ernő orvos az első világháború éveiben megalakította a helyi vöröskeresztes kórházat, amely később mint járványkórház működött. Itt főleg kolerás betegeket kezeltek.Ilyen megbetegedések járványszerűen fordultak elő akkoriban. /Érmihályfalva 1998,36.oldal/

   A halottak anyakönyve szerint 1849-ben 122-en haltak meg kolerában/choleraban, vagy epemirigyben./összesen 227 halott/

1873-ban  80-an a 219 halottból. Szőke János lelkipásztor írja:" Cholerában haltak mintegy 80-an.Többeknek cholerábani haláláról a bejelentők eltagadták, azért van a beírásnál    kevesebb   jegyezve." -

Szőke János esperes lelkipásztor sírköve 2012-ben.

a Szlávyak obeliszkje

Szathmári Lidia élt 102 évet

Oldal: Érmihályfalvi temetők
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2024 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat