ELTÜNT TELEPÜLÉSEK

A honfoglaló magyarok a Biharban székelő Mén-Marót chazár fejedelem országát találták ezen a vidéken. Árpád fia Zsolt/Solta/ elvette Mén-Marót leányát és vele kapta meg Bihar országot. Az Érmelléket és vidékét a Turul nemzetség kapta, mikor az egyes törzsek és nemzetségek között felosztották az országot.

A Turul nemzetség birtokainak központja Érmihályfalva volt, de birtokaik voltak  Széplak környékén is.

Hat, a Turul nemzetség által alapított faluról tudunk: Pusztaapáti, Györgyegyháza, Érkenéz, Mihályfalva, Értarcsa és Tótfalu.Ezek közül az első kettő mára eltünt település.Tótfalu beolvadt Érmihályfalvába, a többi ma is létező település.

PUSZTAAPÁTI a falu nevei:1327 Apathy, 1520 Kysapathy,1552 Pwztha Apathy.1326-ban említik először mikor a Turul nembéli Nagymihályi Lőrinc fia Gergely adományul kapta, de neve után ítélve Apáti eredetileg egyházi birtok lehetett. Mihályfalva közelében állott, ma Apáti dülő néven mint hatérrész, még ismert. 1351-ben Olaszi Chine Marót szerezte meg hozományként./ ő Turul Gergely lányának Margitnak a férje. / Pusztásodása korán megindult, a 16.századi török pusztítások elsöpörték.Lakossága színmagyar volt.Apáti puszta,Tyúkszerapáti néven is emlegetik. /Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp.1940 ,196.old., Bunyitay 274.old./

Emlékét Mihályfalva mai határában  helínév nem őrzi. valószínű hogy az a tőlem feljegyzett Értarcsa határában  Apáti nevű szántó,ill. ugyancsak itt előbb 1901-ben és 1913-ban feltüntetett Tyukszerapáti  helyén állott. Gy.Szabó Gy. Helynevek 71.old./

GYÖRGYEGYHÁZA az 1282.évi határjáró levél már említi mint kialakulófélben levő települést. Feltételezzük, hogy régebbi település volt, s mivel a tatárjáráskor elpusztult, újratelepítették. 1292 terra Georgy,1313 Zentgurg, 1327 Györgyteleky,1374 Giurgehaz vagy Gurgedhaza,1543 Gergfelde. Az 1313-as Szentgyörgy névváltozat arra utal, hogy az ottani település védőszentjéről nevezték el. Soha nem volt népes falu, de mindig volt rajta valami tanyaszerű épület, szállás. A 16.században beolvadt Bagamér határába, mára csak pusztaként szerepel./ Jakó Zs. im 253.old./

Győrösháza ? 1327 után a falu határában kialakult település Jakó szerint. Gy.SzabóHelynevek 72.old. 

GERŐSHÁZA, Gerewshaza, a Turulok birtokához tartozott, Nagymiháy határában állott. 1327-ben alakult ki. Puszta néven említik, tehát 5-6 házról lehetett csak szó./Jakó Zs. im.245,302.old./

TÁRNOK 1335 Tarnuk, Tavarnuk 1342, 1352-ben Tárnoktelek. 1335-ben említik először az oklevelek. 1355-ben Tárnoki Pous fiainak proscriptioja /száműzése/ után a Debreceniek kapták meg. 1352-58 között mivel Mihályfalva határában állott a Turul nem tagjai osztozkodtak rajta. Előtte,mint neve is mutatja a királyi tárnokoké lehetett. Csak a középkori forrásokban fordul elő./ Jakó Zs.im 302,364.oldal./

Tárnok teleke 1352 után Mihályfalva határába átkerült lakott hely. Suciu nem említi. Gy.Szaó Gy. Helynevek 73.old.

KENCSE 1291-ben Kunchey,1323 Kenche,1328 Kynche. 1321-ben Nyakas nevezetű család birtoka volt. Mihályfalva és Értarcsa szomszédságában állott. Királyi alapítású községnek tartjuk.1489 után a faluról nincs több adat.Ekkor Zsarolyáni Márton birtokos itt./ Jakó Zs.i.m. 271.old/

Kincse elpusztult település Borovszky 1338-ban  Mihályfalva határából hozza fel a nevet, de Suciu már előbbről  adatolja 1291-94, s ő a szomszédos Értarcsa és Érsemjén határába helyezi. Mindenesetre Mihályfalva határában  1940-ig állt egy magányos lakóház, amelynek Kincse tanya volt a neve. Gy Szabó Gy Helynevek 72.old.

DÉDA, DÉDAOLTÁRA az 1358.évi határjáró levél Nagymihály és Tóttelek között Déda oltára helynevet említ./Bunyitay V. A váradi püspökség...,274.old/ Dr.Andrássy ezt írja: "a községhez tartozó u.n. Salamon útja mellett régen népes község, Déda állott, melyről a Névtelen jegyző krónikájában az van feljegyezve, hogy Szent László idején Dédán fehér lovat áldoztak őseink istenüknek."/Hronicon Nagmihaltum/1864-ben Pesty Frigyes is említi helynévtárában településünkön a Déda dűlőt.

Déda(?) Deda /Jakó/Déda folyó a Bank utcán folyik végig a Mókába ömlik, Dédai rét, Déda oltára 1355, Dedaoltara terra/Jakó/ Gy.Szabó Gy. Helynevek 72.old.

JÁNOSTELKE, 1327 körül alakult ki a település, de a török időkben elpusztult. A Kállai hegy és a Somogyi rét mellett volt Érmihályfalvától északra,  a település nagyhatárába tartozott./Dr.Andrássy:Hronicon/

Jánostelek : A telek jelentése szántásra alkalmas trágyázott föld. /Gy.Szabó Gy. Helynevek 72.old./

 

ZORUASRYUTHE vagy ZOURADRUCHE locus/hely/ , évszám nélkül említi Jakó Zsigmond Mihályfalvánál az Adattárban /302.oldal/  -

NEBANCH praedium /puszta/ 1455 /L.o.lt.33/  - Jakó i.m. /302.old -

LABANCH praedium/puszta/ - Jakó 302.old -

Megj: Az eltünt települések részlet az Érmihályfalva a történelemben dolgozatból, mely 2004-ben a Varadinumon különdíjat kapott a helytörténeti pályázaton.

 

Oldal: ELTÜNT TELEPÜLÉSEK
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2024 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat