Érmihályfalvi helytörténet

Ismerje meg Érmihályfalvát és környékét Kovács Rozália - Gyöngyi helytörténész bemutatásában

        Akiről/amiről csak keveset tudunk

 

   1.NAGY LÁSZLÓ, 1816 június 9-én született Kúnhegyesen. Iskolái végeztével rektornak jött Mihályfalvára /1839/, három évet töltött itt tanítóként, majd magánnevelő a Gencsy háznál. -

  2.PÁLFI MIKLÓS népiskolai tanító /1850-1922/ felesége Szabó Erzsébet. Szalárdon, Margittán és Érmihályfalván tanítóskodott. Tizenegy gyermekük született, hatan városunkban. Pálfi Gizella és Pálfi Irén itt voltak tanítónők az 1900-as évek első felében.-

   3.SZATHMÁRI alias ASZTALOS TÓTH nemes család, már a 18.században éltek ilyen nevüek Érmihályfalván. A családról keveset tudunk. Az 1829-es anyakönyvben több Szathmári alias Asztalos Tóth család is van.

1773 május 1.-én a következő levelet írták a Szathmári atyafiak egyik ismeretlen rokonuknak,melyben a nemességüket igazoló dokumentumok hollétét , rokoni kapcsolatukat keresik. /Forrás:HBML.IV.6/e.11.386. /- a levél lerövidítve:

"Az érmihályfalvi Szathmári atyafiak levele Szathmári Mihálynak. Édes,kedves és bizodalmas nagy jó uram,Szathmári Mihály uram!...egy nálunk lakó jóravaló becsületes ember,atyánkfia, utazásában Bártzai Ferenc urunknál megfordult vala,kérdésben tette őkegyelme, ki légyen és ki volna Szathmári Mihály...nevén erősen kapva keményen tudakozta, hogy hová való s honnét vette édes nemzetének eredetit és vagynak-e valahol atyafiai Szathmári néven. S nemes emberek voltak-e s hova származának. ..Lakott-e nemes Szatmár városában az jó uram elei...s nem is csak Szathmári volt az régi igaz nevek, hanem Asztalos Tóth vagyon az nemeslevélben felírva...Mert az mi édes eleink is ennek előtte azon Szathmári bírótul vette eredetét és az inquisitioban Asztalos Tóth Szathmári vagyon feltéve...Régen mikor Szatmár városa megégett, akkor égett volna el. De édes nagy jó uram azt felelte,hogy bizony nem égett az, mert azon nemeslevelet Szatmár városából kivitték és most Máramarosban, Sziget városában megvagyon egy bizonyos helyen, de az eszébül kiment kinél légyen az igazán minket illető nemeslevél...Minél előbb méltóztasson tudósítani bennünket, hogy az fentebb megírt nemeslevelünk már mostan kinél volna, micsoda nevű embernél, mert jó uram bizony igaz atyánkfia, az bizonyos...

Maradtunk közönségesen drága nagy jó urunk igaz vér szerint való atyafiai. Szathmári Mihály, Szathmári Ferenc,Szathmári György több atyánkfiával együtt.   Mihályfalva, 1ma Mai,1773."-

szurke_ko.jpg

Szathmáry Ferencz sírköve az 1800-as évekből

   4.SALAMON király /1052-1085?/ I.Endre király /1046-1060/ fia./ i.n. Árpádházi királyok/

- SALAMON /település/ 1214 Solomun 1291 villa Zudus, az egyházasfalvak között sorolták fel a gazdája ekkor Kopasz nádor adorjáni várnagya Zodus mester./Anjou.I.107/ Helyét nem ismerjük,csak annyit sejtünk, hogy az Érmelléken állott. /Vár Reg.68/ in Jakó: Bh vm., 333.old.

- SALAMON útja, állítólag egykor itt menekült Salamon király az ellenségei elől és fordítva ütötték a patkókat a lovak lábára, hogy megtévesszék az üldözőket./ in Barangolás, Boros J. adata, 206.old./

- SALAMON útja: A fogságba esett királyt a Szalacs-Mihályfalva-Debrecen úton szállítják a rabságba./Lajos M.adata/

  5. Jakó Zsigmond adatai : MIHÁLYFALVA 1327 "A faluban "lutum a parte Zothmar", a templom közelében "lacus","sessiones in locis eminentioribus seu monticulis"-1329,/Dl.2532/Bánfalva felé "Mohus fluvius stabilis seu piscina"-1440. Határában erdők vannak. -1482, több mint 8oo hold "silva dolabrosa". /Dl.18706/ Bihar megye a török pusztítás előtt 18.oldal. -Lefordítva: A faluban a Szatmár felőli rész sáros, A templom közelében mocsár/víz/van.A térségben kiemelkedés vagy hegy van. Bánfalva=Bánháza felé a Mohos folyó az állandó víztároló/halastó/. Határában erdők vannak, több mint 800 hold a kivágni való = bárdolni való erdő. -

BÁNHÁZA, 1321 Joankabanhaza,1329 Iwankabanhaza. A községre vonatkozó utolsó adat 1375-ből való. Penészlek és Nyírábrány között helyét Bánháza puszta jelöli. Jakó i.m. 206.oldal -

  6.ÖRDÖG ÁRKA - 1864-ben Érmihályfalva helyneveinek magyarázatánál írják: "E város határán, a déli oldalon még ma is látható árok vonul el, mely az érsemjéni határtól a délkeleti oldalról folytatólag és a dél-nyugati oldalon ismét az érsemjéni határba ereszkedik, mely árokról a rege azt tartja, hogy Zsigmond magyar király idején húzatott, és az országot keresztül vágja,miért is azt tartják, hogy ezen árok két országnak határa volt és máig is Ördög árka név alatt ismertetik." -

Értarcsa helynevei között is szerepel  ÖRDÖGÁRKA ."A keleti határrészben,Tyúkszerapáti pusztától vezetett egy még ma is meglévő Ördögárka nevü út, mely a faluba vezetett. Kelet Magyarországon végighúzódik. Nyírábrány és Debrecen között végig követhető. Több helységben is él ilyen név. A szájhagyomány szerint ördögök jártak itt." -

  7. SZŐKE JÁNOS lelkipásztor /1828-1893/ csaknem 30 évet szolgált itt, Vásárhelyi Dániel lp. segédlelkésze majd utóda volt. Egyházépítői munkássága jelentős. Szolgálati ideje alatt újították a templomot is. "1888-ban...szükségét látták annnak,hogy a számban meggyarapodott eklézsiának a régi helyén egy tágasabb, hosszabb templomot építsenek. A régi templom anyagából, amit lehetett  felhasználtak". /Sass K. Árvaházi Képes Naptár 118.old/. -

 8. Az 1800-as években a TANÍTÓK FIZETÉSE az egyház gondja volt. "Csupán egy fordulóban van az ún. Szegényszeren 6 vékás szántóföldje, a Szabolcs-i pusztán használható 4 köblös föld, melyeket a tanító maga műveltet. Egy dohánytermőkert és egy vékás kenderföld." /Sass K. Elvész a nép/

 9. Dr.Andrássy Ernő jegyzeteiből: "Magyarok bejövetele után a református templom körül alakult ki a FALU, amit 1241-ben a tatárok elpusztítottak.Felépült. De az ugyanakkor elpusztult JÁNOSTELEK-nek csak a neve maradt meg. A Kállai hegy és Somogyi rét mellett van. A temetőt kellene megkeresni,feltárni."  /in Balaskó:Élet a föld alatt/

  10. Az 1754-55. évi országos összeírás bihari tabelláin Érmihályfalván szerepelnek a következő nemesi családok: STEPHANUS  KOVÁCS, MICHAEL PETE és JOANNUS PETE. -

  11. Az 1854-1860 között megjelenő VASÁRNAPI ÚJSÁG-ban írja Vámosi Imre, idézem:" Ér-Mihályfalva, május 20-án. Haladunk uraim mi is, a mint a 19-ik század szelleme kívánja. Ugyanis a VÁROS BIKÁJA, mely közös költségen vétetett, kitörvén a csorda közül, egy birtokos búzájába ment, s néhány nap benne élősködött. A birtokos megbecsültette kárát, de a bika közös lévén, a helybeni előljáróság célszerűbbnek találta a kárt úgy egyenlíteni ki, hogy annyi kárt,mint panaszlóé, minden birtokos gabonájában időről időre legelteteni kell a közös bikával: mire nézve egy cseléd oda van alkalmazva, hogy a bikát egyik birtokos életjéből másikba terelje, míg a megbecsült kárhoz aránylag teend kárt mindegyikében." -

  12. 

  13. Az érmihályfalvi és gencsi GENCSY LÁSZLÓ /1763-1833/,bihari alispán, az érmihályfalvi ref.egyház kurrátora "maga költségén orgonát készíttetvén...kéri...jövendőre a Collégiumból olyan oskola Mestert nyerjen, a ki  orgonálni is tudjon." / forrás: Debreceni Levéltár I.1.A.13/-

  14. Vasárnapi újság 1854 szept.11., alcím: Postaállomás hiánya s óhajtás erre nézve - idézem:"A szellemi előhaladás nagy hátrányára van, hogy helyben nincs POSTAÁLLOMÁS, ez a hozzánk csak 1/4 órára eső Semjénben levén. Azért a lapok áthordatása nem kis költségbe kerül. A naponként megjelenő lapok áthordása évenkint 4 pftba példányonként, egy-egy darab levél 2 váltógarasba, a távolabb eső községeknek még többe kerülhet. Óhajtható volna, hogy mind az állam, mind a vidék érdekéből Mihályfalvára tétetnék a postaállomás. Több jövedelem volna itt biztosítva az állam részére, nagyobb levén a levél-konkurrentia : azonban mind vásáros hellyel, hol számos bolt, orvos, sebész, megyei okleveles szülész, díszesen felszerelt gyógyszertár, pénzügyőröknek, s csendőröknek helyi lakásuk, dohánybeváltó hely van, ennyi érdeknél fogva érintkezésben levén a vidék,tetemes előnyt nyerve városunk, s a környék a postai áthelyezéssel." - /Vida József írta/ 

 

  16. dr. SÓLYOM FEKETE ISTVÁN ügyvéd 1897-ben született Déván. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, az első világháború zűrzavara miatt csak 1920-ban avatták jogidoktorrá. Budapest után 1923-ban kerül Nagyváradra, majd Belényesbe, szaktudását tökéletesítve 1925-ben költözött Érmihályfalvára, ahol megnyitotta ügyvédi irodáját. Jogi tevékenysége mellett nagy érdemeket szerzett azzal, hogy 1933-ban Érmihályfalván felállították az évtizedeken át hiába kért JÁRÁSBÍRÓSÁGot.-

  17. Nemes,vitézlött EGERESSY PÉTER /1765-1840/ uradalmi kasznár úr, felesége Szalontay Mária/1778-1842/ Gyermekeik Klára/1809-/férje Komáromi Imre birtokos, uradalmi kasznár, György/1811-/,Károly/1812-1830/ és Lajos /1814-/forrás: ref.anyakönyvek

    - Vásárhelyi Dániel lekipásztor/1786-1862/ felesége Egeressy Juliánna

  

  19. VÉBER család - öreg Véber József/1756-1844/ felesége Vas Erzsébet/1776-1840/, fiuk Véber József/1788-1853/, felesége Plósz Magda, 3 gyermekük van: Károly 1820,József 1822, Lajos 1825. VÉBER LAJOS JEGYZŐ /1825-1872/, sírkövük a temetőben megtalálható.-

  20. Nemes Vitézlött NAGY ANDRÁS úr Bihar Vármegye tiszteletbeli SEBORVOSA /1784-1844/,felesége Egeressy Ágnes/1797-1865/.-

1844.jún.26 - Temetési jegyzőkönyv 1844-ből : "Nemes Vitézlött NAGY ANDRÁS úr Bihar vármegyének tiszteletbeli seborvosa munkás fáradozásai és sorvasztó lázas szenvedései után fejét nyugalomra hajtotta június 26-án d.u öt órakor. Derék jókeresztény,szíves atyafi, jó barát, nyomorúltakon szánakozó s híven ápoló, szeretett orvos. Élete 60-ik évében sok vallásos szertartással eltemetvén jún.28-án délelőtt 10 órakor. Béke nyughelyének!"/ref. anyakönyvek/ -

  21. Mihályfalva FÖLDRENGÉSES HELY...1829-ben a feljegyzések szerint hajnali 4 vagy 5 óra tájban "mintha szél süvitett volna" végig a tájon,    estére a környező falvakban is, a homokon sok ház egyszerre csak összehuppant. /Beke Gy.:Itt egymásra/

  23. Michal, MIHÁLY, Nagymihály, Érnihályfalva neveiről legutóbb a következőket találtam: "A Nagymihály településnév a Mihály helynévből, a nagy jelző előtaggal  való kiegészülés útján jött létre.1291-94-ben a település már két faluból áll, az egyik birtokosa Mihály./Veres,internet/

"A Mihály személynév régi alakváltozatából a Michal Mihal névből metonimikus névadással jött létre és egykori birtokosára, egyesek szerint Géza fejedelem öccsére utalt."/Rácz A.: A régi Bh.vm. helynevei/

Ha levezetjük a családfát: Árpád nagyfejedelem/850-907/ fia Solt fejedelem/907-94/, fia Taksony fejedelem /?931-972/ az ő két fia GÉZA /972-997/ és MIHÁLY /+ 997 előtt/. 

 

  25.Zalányi Nagy András úr, közbirtokos/1780-1865/, Tekintetes Nemes Vitézlett Zalányi Nagy Endre meghalt 1843.júl.12. -

  26.A Barantónak VASÚTi megállója volt a Csiha birtokkal  szemben.Itt a főnök Kiss János volt. /felesége Bernát Lidia, a Vajda család rokona, Ardelean János nagyapja/. Ennek az óriási tanyavilágnak szüksége is volt erre a megállóra, Feketefalu, Barantó tanyái, messze estek Érsemjén vagy Mihályfalva állomásától. -

Csiha Kálmán: Elsüllyedt világ című művében megerősíti, hogy a Barantónak vasúti megállója volt, azt írja "a kalauz így kiáltott a Debrecenből jövő személyvonaton: Barantóhegy! Megállóhely!"

  27.

  28.Kik voltak ők ? Mester Miklós úr 1709, Törős György és Oláh Kata 1709, Püspöki István felesége Udvarkelyi Krisztina 1751 ??

  29. Egy hír a Vasárnapi Újságból:Érmihályfalva  1886.I.31. Meghalt Jakab Ilona, Jakab Mihály főjegyző 20 éves leánya. - ??

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 37
Tegnapi: 29
Heti: 66
Havi: 1 082
Össz.: 174 915

Látogatottság növelés
Oldal: Akiről/amiről csak keveset tudunk
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2018 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: andrássy doktor kriptája érmihályfalva temetőben - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »