EMLÉKTÁBLÁINK
2008 szeptember 7-én emléktáblát avattunk városunk szülötte
KUTHY LAJOS tiszeletére, születésének 195.évfordulóján.
Az emléktábla felírata:
Városunk szülötte
KUTHY LAJOS
1813 - 1864
író, a romantika képviselője
"az irodalom grófja"
születésének 195.évfordulóján állította
a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért
Alapítvány, a Partiumi és Bánsági
Műemlékvédő és Emlékhely Társaság
Érmihályfalva Polgármesteri Hivatala
2008
Az emléktábla a Márton Áron utcai /kerekeskúti/ iskola falán van elhelyezve.Méretei 50 x 80 cm, fehér márvány. Balázs Jenő kőfaragó mester készítette.
Az emléktábla avatásakor Kovács Zoltán polgármester arról szólt,hogy az épületnek történelmet látott falai vannak, nem csak Kuthy születésének okán, de ott élesztette újra az egyházi oktatást a 40-es évek derekán Sass Kálmán lelkész. Kuthy ellentmondásos életére utalra kifejtette:"Aki szemberfordul az övéivel, az nem maradhat meg köztük, nem lehet zászlóvivőjük...mindig a közösség véleményét kell jóként elfogadni."
A tábla avatásakor Kovács Rozália a PBMET tagja, az író életpályáját ismertette."Nemeskürthy István irodalomtörténész szerint Kuthy Lajos a később fellépő Jókai előfutára....Jókai, Kemény nem támadt a semmiből,olyan előkészítői voltak, mint Kuthy, akinek prózájától nem lehet megtagadni az elismerést. Jókai felé mutat nem csak stilusa, hanem alkotói módszere is."-mondotta többek között.-
Kuthy Lajos életrajza megtalálható a Barangolás múltban és jelenben c.kötetben a 61.oldalon, /kiadta Érmihályfalva Polgármesteri Hivatala 2005-ben/.-
táblaavató beszéd
2006 április 23-án emléktáblát avattunk Érmihályfalván Zelk Zoltán költő születésének 100., halálnak 25.évfordulóján.
A tábla szövege:
Városunk szülötte
ZELK ZOLTÁN
költő
1906-1981
emlékére állította
a városi önkormányzat és
a partiumi Emlékhely Bizottság
2006-ban
Az emléktábla a városi könyvtár falán található, 40 x 80 cm nagyságú márványtábla,melyet a Zelk-centenárium alkalmából avattak 2006 december 18-án. Boros Emőke magyar szakos tanárnő ismertette a költő életrajzát. A koszorúzás után Magda Erzsébet tanítónő diákjai szavalataikkal színesítették az ünnepséget.
Zelk Zoltán életrajza megtalálható az Érmihályfalva Barangolás múltban és jelenben kötetben 92.oldal,Szuhányi Katalin írása. -
2010 szeptember 12-én emléktáblát avattunk bernáthfalvi Bernáth József tiszteletére, amikor is az iskola felvette a Bernáth József nevét.
A tábla szövege:
Az igaznak emléke áldott. Péld.10,7
Ezen ősi iskolahelyen működő
református magyar nevelésért,oktatásért
imádkozott és dolgozott
Bernáthfalvi
BERNÁTH JÓZSEF
1801- 1860
a reformátusok nagy patrónusa
1848-ban kinevezett kormánybiztos
Érmellék országgyülési képviselője
Nagyvárad díszpolgára
Érmihályfalva szülötte,hűséges magyar lakosa
halálának 150.évfordulóján állíttatta
az érmihályfalvi református magyarság
2010 szeptember 12
Az emléktábla a Márton Áron utcai iskola falán található. -
A Bernáthfalvi Bernáth család mihályfalvi ága címmel olvashatunk a családról a Barangolás múltban és jelenben, Érmihályfalva 2005 kötetben, 37.oldal, Kovács Rozália írása.-
Újabb adatokkal, részletesebben: Kovács Rozália: Utak a múltba, Nagyvárad 2013, 79.oldal.
1991 március 16-án került sor a PETŐFI emléktábla avatására.
Az emléktábla szövege:
PETŐFI SÁNDOR
1823-1849
Ezen a helyen állt az a fogadó, amelyben
1847 májusában megszállt a magyar
szabadságharc lánglelkű költője és itt írta
"Legszebb versem" című költeményét is.
Az esemény emlékére állíttatta e táblát
az érmihályfalvi MIDESZ 1991 március 15-én.
Aici a fost un han unde marele poet revolutionar
a scris poezia:"Poemul meu cel mai frumos"
Az emléktáblát Dorka József és Pálinkás Miklós kőfaragómesterek készítették, és a Republicii utca 19-es számú/Széchenyi tér/ épület falán helyezték el. Számos egybegyűlt jelenlétében Kovács Zoltán RMDSZ elnök és Kóti Mária MIDESZ tag avatták fel, az avatást műsor követte,melyen a költő emlékét az Egy gondolat bánt engemet és a Legszebb versem című költeményekkel idézték. /Bihari Napló 1991 március 19, Simon Judit tudósítása/
"Somogyi József, Petőfi érmihályfalvi barátja" címmel Szuhányi Sándor írt a költő látogatásáról, Barangolás múltban és jelenben kötetben, 80.oldal.-
Máté Imre költő szülőházának falán a Kopasz utcán áll ez az emléktábla:
Ebben a házban
élt,alkotott
MÁTÉ IMRE
költő
1936-1989 -
Az emléktáblát 1996-ban állították, a költő születésének 60.évfordulóján. Gellért Gyula esperes és Pataki István költőtárs kezdeményezésére.
Máté Imre életrajza "Egy küzdelmes költőpálya" címen megjelent a Barangolás múltban és jelenben 2005-ben megjelent kötet 66.oldalán, Nánási Noémi írása.
Máté Imre szobra a főtéren
A református templom falán áll a Sass Kálmán emléktábla, szövege:
Itt szolgált 1937-1957 között
az 1958-ban mártírhalált halt
SASS KÁLMÁN
lelkipásztor
"Mert nem félelemnek lelkét
adott nekünk az Isten..."
2 Tim.1,7
1993 május 30
Sass Kálmán /1904-1958/ életrajza megjelent az Erdélyi Református Naptár 1999, 135.oldalán, átvette a Barangolás kötet, lásd 82.oldal.
Az eseményre 2001-ben Gede Mátyás lelkipásztor így emlékezik:" Megtörténik a meghívott lelkipásztorok beiktatása, együtt az egykori mártir-lelkipásztor Sass Kálmán emléktáblájának a felavatásával. Az Egyházközség Közgyülésének határozata értelmében az emléktábla a templom főbejárata mellett, a külső falon került elhelyezésre,minden állami ellenzés dacára."-
A millenniumi év emlékére KOPJAFÁT állítottak, írja a Bihari Naplóban Rencz Csaba, 2001 november 5-én.
Dukrét Géza a PBMET elnöke szólt a millenniumról,István király üzenetét idézte , "minden magyar felelős minden magyarért", s e kopjafa emlékeztessen Szent István királyunk intelmeire, legyünk büszkék történelmi örökségünkre. Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor mondott áldást: "Hírdesse e kopjafa, hogy él és élni fog a nemzet."
A kopjafa Barót testvérváros adománya, a református templom kertjében van.
/Mihályfalván kopjafát avattak 2001 nov. in Bihari Napló/ -