Érmihályfalvi helytörténet

Ismerje meg Érmihályfalvát és környékét Kovács Rozália - Gyöngyi helytörténész bemutatásában

 

 

 

         Adatok az érmihályfalvi Állami Mezőgazdasági Vállalatról  és

 

fiatal_szabo.jpg

 

                    igazgatójáról Szabó Imréről

szabo.jpg

 

     Nem célom egy monográfia megírása, mert  ahhoz több idő és hely kell, csak ízelítőt szeretnék adni abból, mit írtak abban az időben a Gostatról, mikor még élt és virágzott.  A részletek a Fáklya Bihari Napló mellékletéből, az Új élet folyóíratból, Beke György:Itt egymásra találnak az emberek,Bukarest,1984  és Mikó Imre: Faggató emberekről,sorsokról pályákról/Bukarest 1976/ című könyvekből van, kommentár nélkül.

  "Még 1949-ben létrehozzák az Állami Mezőgazdasági Vállalatot 2109 ha földterülettel. A vállalat területét állandóan növelték, így 1960-ra már 5423 ha földdel rendelkezik. 1967-ben egyesítik a székelyhídi ÁMV-al, így összesen 9861 ha területen gazdálkodik. 5500 szarvasmarhát, 2000 sertést, 17500 juhot, 29 000 kismalacot nevelnek, 23 farmon  összesen 700 embert foglalkoztatnak."/internetről Lajos Miklós tanár adatai/

  "Az érmihályfalvi Állami Gazdaság, pontosabban Állami Mezőgazdasági Vállalat/Gostat/ tízezer hektáron műveli a bihari földet,tenyészti az állatokat,termeli a gyümölcsöt. Fő termelési ágai:növénytermesztés, mintegy 1200 hektáros gyümölcsös,felerészben szőlő, és állattenyésztés, amely a jövedelemnek ötven százalékát adja. Szarvasmarhát,juhot,sertést tenyésztenek."

   "Szabó Imre azok közzé a neves szakemberek közzé tartozik, akik úgymond beleszülettek a mezőgazdálkodásba. Életét és energiáját a hektárhozamok növelésének, a földalapok alaposabb kihasználásának, az állattenyésztés fejlesztésének szolgálatába állította." /Fáklya 1979/

  Magáról röviden így vall:"Szalárdon születtem, az iskolát Marosvásárhelyen végeztem el, nem sokkal a felszabadulás után. A munkakönyvemben már több mint 30 ledolgozott esztenő áll bejegyezve. Huszonnégy év óta vagyok igazgató. Amikor mezőgazdasági iskolába kerültem,már a tenyerembe volt a munka: csak elméletileg kellett megtanulnom azt, amit addig a földeken megtanultam. Szalárdra, a szülőfalumba kerültem vissza technikusként, arra a birtokra,melyen cselédként ismerkedtem a munkával, s ahol testvéreim meg az apám és édesanyám is születtek...aztán három év múlva kineveztek ide...Tizenkét, tizenhárom éves voltam, amikor apámmal és bátyámmal először kimentem a földekre. Uradalmi cselédek voltunk, és látja most egy kicsit ez olyan furcsán hangzik.Pedig az igazság ez volt. A földből éltünk, kellett a kenyér, hát az állatok mellé jó voltam,legeltetni,terelgetni. Így kezdtem." /Új élet/

  "Gyermekkoromban a mezőgazdaságban voltam, azt ismertem.Ott dolgozom én most is, csak más körülmények között. Szüleim mezőgazdasági cselédek voltak, földbirtokon éltünk, onnan jártam iskolába,nehéz körülmények között. Szüleimnek köszönhetem, hogy az elemi iskolát elvégeztem. Egész fiatalkoromtól dolgoztam, nehéz munkát végeztem,fél napot iskolában,fél napot napszámban. Ez volt a cselédemberek gyermekének sorsa, ha azt akarta,hogy valamennyire megismerkedjék a betűvetéssel. Édesapám ilyen irányban szigorú ember volt, és ezt megkövetelte tőlem is, három testvéremtől is.A  felszabadulás után bekapcsolódtam a közösségi munkába.Bekerültünk a tanyáról Szalárdra, bennem fellángolt újra a tanulási vágy. Jelentkeztem egy mezőgazdasági iskolába. 1946-ban kezdtem és 1950-ben fejeztem be. Nyáron kemény munkát végeztem,  otthon édesapámmal dolgoztunk. A mezőgazdasági iskola elvégzése után a gazdaságba kerültem Szalárdra, ahol születtem, üzemegységvezető lettem az állami gazdaságban.Kezdetben kicsit nehéz volt, mert nagyon sok olyan munkással kerültem össze, akivel azelőtt együtt cselédkedtem, akiknek egy idő után vezetője lettem. A paptamási üzemmegységet kaptam, amely a szalárdi állami gazdasághoz tartozott. Szívesen dolgoztam azzal a kollektívával három éven keresztül. Három éve dolgoztam már mint üzemegység vezető. amikor felkeresett Benkő Dénes és felolvasta a kinevezésemet.Azonnal el kellett jönnöm, nem akartam sehogy sem kötélnek állni, nagyon szerettem azt a munkahelyemet,ahonnan ide kerültem. Hozzá kellett látnom,meg kellett ismernem a munkatársakat. A legfiatalabb a vezető kollektivában én voltam. Munkatársaim, a főmérnök, főkönyvelő,mind 15-20 évvel idősebbek voltak. Neki kellett látni dolgozni." /Mikó Ervin:Faggató 83.old./

  "A mihályfalvi vállalat nem állt jól azokban az években, a szalontai, a nagyváradi gazdaság jobban állott az érmihályfalvinál. A megoldások keresése időbe telt, sem kapkodni, se elhamarkodni nem lehetett. Ezzel a nagylétszámú munkakollektivával meg kellett teremteni az alapját a termelésnek, a különböző termelési ágaknak. Aztán kezdtek  megmutatkozni az eredmények. 1956-ban vállalatunk már nyereséggel  zárt. 1957-ben az akkori búzafajtából 28 mázsás terméseredményt értünk el.Országos első helyezés. Ezekben az években olyan gyapjútermelést értünk el, ami országos szinten első helyezést biztosított., a balkáni államok között is első helyen álltunk. 10,3 kg juhonként nagy haszon. Ezek voltak az első sikerek"./Mikó I.i.m./

  "Elsők között értük el a hektáronkénti 5000 kilós szemeskukorica termést... össze tudjuk vonni a sertéstelepeket,mert ez is 32 helyen volt, most már négy helyen van..."/Mikó i.m./

  "Az 1973-as esztendőben az érmihályfalvi gazdaság búzából több mint 3800 kg, kukoricából több mint 5200 kg volt a hektáronkénti termésátlag. A gyümölcsnek több mint 70%-át exportra termelik,jó híre van a bihari franciabaracknak 2300 tonna gyümölcsöt exportálnak, ami három, harminc vagonból álló tehervonatot tesz ki."/Új  élet/ 

  "Mihályfalva környékén aranyhomokká varázsolták a tegnapi sívóhomokot. Szél borzolja itt most is a fákat. De a finom szemcséket már nem hordja dünékbe.Tavasszal a virágport kapja szárnyra,megtermékenyítve vele száz meg száz hektáron az almafákat. Viszi-hordja a szőlővirág egyedülálló csodálatos illatát is. Aranyhomok. A tegnap még terméketlen föld aranyat érővé változott. Hektáronként több vagonnyi almával, sok- sok szőlővel jutalmazza művelőit. Rejtett kincsét az érmelléki föld nem adta sem jószántából sem pedig ingyen. Ki kellett csikarni tőle. Küzdelmes,kitartó munkával, merész tervek valóraváltásával."/Fáklya 1979 november/

  "Aranyhomokká változtatták tehát a tegnapi sívóhomokot. Bőség fakad ezután onnan, ahonnan korábban csak a szegénység sovány termését lehetett betakarítani."

  "Nemes szőlőolványokkal 132 ha-t ültettünk be. 1200 ha homokos földet vontunk be újra a  mezőgazdasági körforgásba, ahonnan ezután minden esztendőben többmilliós jövedelmet várunk. Jövőre befejezik a 3000 tonnás gyümölcstároló felépítését. Aztán vetik meg a korszerű pincegazdaság alapjait.100 vagon kapacítású a szőlőfeldolgozó, a nemesborok érleléséhez szükséges pince csak a kezdet kezdete lesz." /Arany a homokon, Fáklya 1979/

  " Értékes kincsünk,vagyonunk az alma,nyílatkozta Szabó Imre 1979-ben. Termőterületét kevés hiján ezer hektárral növeltük. Zömében az igen keresett Jonathan fajtából telepítettünk. Ültetvényeinken ezután csakis gépekkel végezzük az ápolási munkálatokat."/Fáklya 1979/

  "Az országos osztályozáskor a hollsteini farmjuk a második helyre került.Itt nem csupán hústermelésre törekszenek, a lényeg az, hogy a fajtehenek maximális tejhozamot érjenek el. Az  ország nagyon sok megyéjében érmihályfalvi tenyészállatokkal frissitik fel a tenyészállományt. A juhok iránt már külföldön is kezdenek  érdeklődni. Amikor kezdték, még senki nem tudott a transzilvániai merinóról, de ma már a világpiacon is jegyzik." "Tízezer juha van a gazdaságnak,mind törzskönyvezett állatok, jó       gyapjútermelő, u.n. transzilvániai fajta."

- a ma már sehova nem vezető aszfalt út -

ut_az_irodakhoz.jpg

  "  A mihályfalvi állami bírtok igazgatója,negyedszázadot töltött el itt, családi közösségben élt mérnöktársaitól kezdve a legutolsó napszámosig mindenkivel. A szalárdi cselédember fia, fiatalkorában maga is cseléd,lélekközelben maradt az embereivel, az egész közöséggel.Pedig Mihályfalván több mint tízezren laknak. Mindenkit személyesen ismert,nemcsak név szerint, hanem azt is hogy,kinek hány gyermeke van,melyik gyermekéből mi lett. Hajnalban már várták az irodája előtt kellett "elkapniuk",ha beszélni akartak vele.Szívesen szóba állt mindenkivel,meghallgatta az embereket, aztán ő győzte meg  beszélgető társait a maga igazáról..."Szabó Imrének nem maradt egyetlen haragosa se Mihályfalán,negyedszázados itteni vezetői munkája után..." AZ ÖREG",mert így hívta mindenki. "Az öreg" volt ő mindenkinek negyedszázaddal ezelőtt is, pedig még csak most 58 esztendős./1984/" /Beke Gy.i.m./ -gostat_4.jpg

amikor még álltak az irodaépületek, - kihasztálatlanul -

fenyes_pista.jpg

munkások a mecanicáról, az udvaron

hommer_barany.jpg

 

Somogyi Zsigmond,Bárány Béla,Bodogai Iuliana,Zakariás Erzsébet,Puscas Iuliana,Kovács Rozália,Hommer Ödön, Jurj Marcela.

- tető nélkül a két szerelőárkos 2 nagy garász és még tető alatt a volt "arhiva"/levéltár/

arhiva.jpg

az_udvaron.jpg

a "mecanica" udvarán Szabó Imre, Farkas Ferenc főkönyvelő és a munkások egy része

gostat_8.jpg

a rádiótelefonnál és a hozzátartozó engedély

gostat_9.jpg

zoli_bacsi.jpg

Papp Zoltán/Zoli bácsi/ köszöntése

titkarsag.jpg

a telex gép és jómagam

gostat_12.jpg

a titkárnő-gépírónői diplomám

ballabacsi.jpg

Balla bácsi,Katona Jóska, Torda Pista, Bárány Béla, Somogyi Zsiga, Toroczkai Karcsi és Toroczkai Lali.

totgostat.jpg

csoportkép a gyülésterem előtt -

 

kapu_gostat.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 44
Tegnapi: 66
Heti: 230
Havi: 847
Össz.: 177 875

Látogatottság növelés
Oldal: "GOSTAT"
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2018 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: andrássy doktor kriptája érmihályfalva temetőben - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »