GENCSY ZSIGMOND

      Rákóczi "mezei hadainak egyik ezeredes-főkapitánya"

Ki volt Gencsy Zsigmond?  Amit életéről tudunk, az összefonódik a szabadságharccal és adalékul szolgál városunk  történetéhez is.

Családja régi nemesi család. Címeres levelet Zsigmond királytól kaptak 1434-ben. Előnevük Gencsi és Érmihályfalvi Gencsy család.

A család levéltárában található Gencsy Zsigmond néhány levele,melyet feleségének /Balasi Katának/ írt ide Mihályfalvára, ezen kivül a fejedelem adományozó és oltalmazó levele. Ezekből a dokumentumokból próbálom összerakni az eseményeket, hogy jobban  megismerjük az "ezeredes kapitányt".

 Gencsy Zsigmond  "korán a felkeléshez csatlakozott, s egy mezei nemes lovasezred parancsnokságát bízta rá a fejedelem. 7 compánia, 75 ember."/Borovszky/ Az események egy-egy mozzanatát 1703-1706-ig  követhetjük nyomon.

1703 augusztus 26-án a fejedelem   Adománylevele :" A fejedelem Gencsy Zsigmond ezeres kapitány HAZÁJÁHOZ VALÓ IGAZ HŰSÉGIT ÉS SZERETETIT ...Gombos Imre tállyai szőlője termésének adományozásával jutalmazza."

Történelmi szempotból is érdekes a Kecskemétről 1704 július 23-án keltezett levél,melyben a Szentgotthárdnál lezajlott ütközetről számol be. Az ütközet a császári sereg csúfos vereségével végződött. "A nagyhatalmú Üristen - írja - szerencsével is megáldott, mert az német tábort felvertük, másfél ezeren nem voltunk, hét ezeren voltanak az németek, kiben nem ment el másfél száznál több,melynek zászlait,dobjait most viszem kegyelmes urunkhoz..."/Rákóczihoz/

1704 augusztusában a Nagy-Bersen melletti táborból ír,majd 1705 októberében ezt írja Bánffy-Hunyadról:"...én nekem ide Kalotaszegre kellett jönnöm,kit nagy örömmel cselekedtem,kémjeim által kivájatván,hogy valami németség vagyon a kolozsvári hostadtban...rájuk mentem. Isten szép nyereséget adván, neked is szivem kedveskedhettem belőle...az mik legyenek ...lajstromban pecsét alatt írásban megküldtem...Az német készül, de merre,nem tudom, dögi olyan vagyon, több felénél már megholt az gyalogjának..."

A levéltárban van egy másik adománylevél is, mely városunk szempontjából is igen értékes. "Adománylevél kelt Gyöngyös városában, die 28 mensis Augusti Anno 1704. A fejedelem Gencsy Zsigmond ezeredes főkapitánynak a NEMZET ÜGYÉHEZ VALÓ SZERETETIT S EGYSZERSMIND ANNAK ELŐMOZDÍTÁSÁBAN ÉS PÁRTFOGÁSÁBAN AZ ÜDŐKHÖZ ÉS ALKALMATOSSÁGHOZ KÉPEST MEGMUTATOTT MINDEN KÉSZSÉGEIÉRT ÉS VÉGHEZ VITT DOLGAIÉRT, A BIHARMEGYEI MIHÁLYFALVA FALUBELI FISCALIS PORTIÓT ADOMÁNYOZZA."

Egy újabb levelében 1706 januárjában írja Bánffyhunyadról, a táborból: "minden órán a gyermekkel és a szekerekkel olyan készen légy,hogy mihelyt tudósítalak,mindgyárast...szaporán és minden késedelem nélkül mehess..."/menekülhess/

1706 januárjában  Zilahról ír: "én mostan ismét Erdélybe indultam,a német pedig vissza nyomult Kolozsvár felé...magam is talán haza fordulhatok, csak a M.Generális Károlyi Sándor uram ő nagysága jöjjön be..."

Nagy-Almásról még két levelet küldött ,majd Bánffyhunyadról 1706 februárban írott levelében fia, Sámuel felől érdeklődik:"...az gyermek hol légyen, mit tanul?...tudósíts".

1706 március harmadikán Nagyalmásról néhány gazdasági uasítás után ezt írja:"a németnek rettenetes nagy készületi vagyon, merre megyen Isten tudja, nem reménylem, hogy arra menne felétek. SOHA ERDÉLYORSZÁGNAK KÍNJA OLYAN NEM VOLT, MINT MOST VAGYON..."- írja.

 Gencsy hazaszeretetét. szabadságszeretetét, a fejedelemhez való hűségét életének feláldozásával pecsételte meg. 

Halálának körülményei:"Rabutin ...1706 július 28-án Magyar Egres és Karika között ütött tábort,honnan egy kuruc csapat elszélesztése után - ezeredes kapitány Gencsy Zsigmond is elhullott- százig való veszteséggel útját a labanc Nagyfalunak, Székelyhídnak, Diószegnek vette..."-olvassuk Szalay László:Magyarország története című munkájában.

Thaly Kálmán   szerint a haláleset így történt:" Gencsy az erdélyi szélekről a Szolnok felé szekérvártól fedetten nyomuló Rabutint megtámadta,hegyes tőrét egy ponyvás társzekérbe döfte. A szekérben vasasnémetek voltak, s puskalövésekkel viszonozván a kurucok támadását, Gencsyt keresztül lőtték, az ki is elesett."

Gencsy Zsigmond halála után, még 1706 augusztusában Károlyi Sándor generális ezt írja az özvegynek:"Ajánlom szolgálatomat kegyelmednek. Szegény Gencsy kapitány urunk elesését s kegyelmed gyászos állapotját szomorúan értettem,melyen nem kétlem, elég keserüségi vagyon kegyelmednek, mindazonáltal HAZÁJÁÉRT, ÖZVEGYEKÉRT ÉS ÁRVÁKÉRT TEVÉN LE ÉLETÉT VITÉZI MÓDON, ÖRÖK BECSÜLETIRE FORDULVÁN, ANNAK JÓ EMLÉKEZETI VIGASZTALHATJA kegyelmedet. Ezen levelem által akartam kegyelmed tudtára adnom, hogy  ha valakitől valami pretentiója volna is kegyelmed ellen, minden háborgatóit reám relagálja. Mind kegyelmedet,mind gyermekit tehetségem szerint protegálni fogom. Kegyelmednek becsülettel szolgál Károlyi Sándor s.k."

Rákóczi fejedelem és Károlyi Sándor generális gondoskodott az özvegyről és az árváról.Fiát Sámuelt a fejedelem taníttatta. Ezt bizonyítja az 1707 május 7-én keltezett Oltalmazó levél is, melyben "generálisi autoritása szerint megparancsolja a vármegye tiszteinek, hogy mint édes hazánk boldogulásáért özvegyül s árvákul maradottakat mindenben igyekezzenek oltalmazni!"

 1708-ban Károlyi parancsolatban adta ki a "mihályfalviaknak illendő jobbágyi kötelességeknek praesentálások iránt"...mert "a fejedelem Gencsy Zsigmondnak érdemeiért a mihályfalvi portiót adományozta,melynek élvezetében özvegyét és árváit meghagyta."-

Megjegyzés:Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai című könyvében írja:" Gencsy Zsigmond, Rákóczi Ferenc ezredeskapitánya.1704-ben Mihályfalván nyert részbirtokokat. Zsigmond tevékeny részt vett a felkelő hadjáratokban.1706-ban a csatatéren fejezte be életét. Özvegye Balázsi Kata 1711-ben Pálffy Jánostól oltalomlevelet nyert."-

"Bár a Rákóczi szabadságharcban jelentősebb szerepet nem vitt, mégis méltó az utókor érdeklődésére és kegyeletére, hiszen hazafiságát, szabadságszeretetét és a fejedelemhez való hűséges ragaszkodását életének feláldozásávl pecsételte meg." Bányai Károly: Adalékok a Rákóczikor történetéhez, 36.oldal. 

Megjelent:

Istennel a hazáért és a szabadságért/ Jubileumi Rákócxi évek 4. / című PBMET kötetben ,Nagyvárad 2011-ben, 109-128.oldal . -

Kovács Rozália: Utak a múltba 96.oldal Gencsy Zsigmond Rákóczi mezei hadainak ezeres kapitánya , Nagyvárad 2013.

 

 

Gencsy család  - sírkő és kripta Balkányban

  ón kanna 1725-ből felírata:" Nemz(etes) Göncsi Sámuel csináltatta a Mihályfalvi Eccla számára Ano 1725". 

Oldal: GENCSY ZSIGMOND
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2024 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat