Érmihályfalvi helytörténet

Ismerje meg Érmihályfalvát és környékét Kovács Rozália - Gyöngyi helytörténész bemutatásában

 

csonka_fak.jpg

2014

tarr_laszlo_3_sir.jpg

" az 1800-as évek derekán dúló kolerajárvány Mihályfalvát  is utólérte. A régi temetődombtól távolabbi helyet jelölték ki számukra temetkezési helyül. A tömegsírt hat gledicsia (tövises akác) határolja azóta is. Oda nem temettek másokat, a mai napig háborítatlan a kolerások temetője, orgonabokrokkal benőtt hely."

 Azért temették oda a legmagasabb helyre a járványos betegségekben elhunytakat, hogy víz ne érje őket, ne fertőződjék az ivóvíz. Mésszel öntötték le, fertőtlenítették a tömgsírt, befedték, majd körül ültették a hat fával, hogy senki se bolygassa azt a területet."  Partiumi temetők, Nagyvárad 1999., 158.oldal.

               TANUSKODIK A TEMETŐ

   /a harctéren odamaradt hősök emlékezete /

A sírkövek nem az elmúlt élet hasonlóképpen mulandó emlékjelei,hanem az örökkévalóságra megváltott élet maradandóságának jelképei, a győzedelmes élet hírdetői. Halotti emlékműveink az életről,eltávozott eleink itt élő utódairól tesznek bizonyságot. Aki temetőinket menti,sírköveinket oltalmaza, sírhantjainkat gondozza, számontartja, az a tovább élő utódok megmaradásának reménységét és jövőbe vetett hitét munkálja. Temetőink jelenünk és jövendőnk megbecsülhetetlen  mementói. /Hol sírjaink domborulnak PBMET kötet/

                    Első és második világháború

- Itt nyugszik/ SZABÓ GÁBOR/ 1913-1945/ meghalt Oroszországban/bajtársai örök/nyugalomba helyezték/

- BARÓTHY SÁNDOR/1882-1944/meghalt valahol/a Tiszánál/fia JÓZSEF/élt 27 évet/ hősi halált halt/Tordánál 1944-ben/ott álmodik szép/ hazája felől/

- Itt nyugszik/néhai/ KOVÁCS SÁNDOR/ ki hősi halált halt/ a galicziai harctéren/kapott sebesülésében/32 évesen Kvroban/1914 okt.24/

- Fronton meghalt/férjem KOVÁCS JÓZSEF/1917-1944/ emlékét őrzi/

- Itt nyugszik/KERESZTURI LAJOS/1911-1945/az Ural hegységben/

- KECSKÉS Andrásné/Ororszországban elhalt/ fia SÁNDOR emlékét őrzi/1914-1946/Aki hisz az Isten fiában/ ha meghalt is élni fog./

- E síremléket emeltette /bánatos szülei és testvére/VAJDA GYULÁnak/ki hősi halált halt/Uhorinavi csatában/1944 júl.26./25 éves/korában./Bajtársai örök nyugalomba /helyezték Psziencán/ott álmodik hazánk boldogabb és szebb/jövőjéről/

- Távolban elhunyt/1945/G.KOVÁCS JÓZSEF/emlékére készíttette/fia és családja/

-CZIFRA János megh.1930/és fia CZIFRA ISTVÁN/testvéröccse CZIFRA KÁROLY/hazájukért hősi halált haltak/nyugodjanak békességben/áldott legyen szent emlékük/

- Itt őrizzük emlékét/1910-ben született és 1944-ben/eltünt GAZSI IMRÉ-nek/

 -VAJDA SÁNDOR/1912-1947/megh.Oroszországban/Nova-Ljalján/bajtársai örök/nyugalomba helyezték/

- SZABÓ GÁBOR /1913-1945/meghalt Oroszországban/bajtársai örök nyugalomba/helyezték/

- CSÁNYI SÁNDOR/ a háborúban halt meg/

- MÁTRAY Árpád huszár főhadnagy hősi halált halt 1915.VI.30-án Galicziában. /kicsi vas kereszt táblával/

 

            PARTIZÁN SÍRKŐ A TEMETŐBEN

A református temetőben a bokrok között van egy sírkő, darabokban ,de felső része ép, az írás olvasható: Itt nyugszik/BALÁZS ZSIGMOND/zászlós és/MOLNÁR JÓZSEF/tizedes/meghaltak 1944.IX.18-án/a németek ellen vívott/szabadságharcban /Dicsőség a szabadságharcosoknak/és ororszul: szlává krásznüm pártizánám.

A sírkő történetét Tófalvi Zoltán írja le Balaskó Vilmos : Élet a föld alatt című könyvében.Magyarországot 1944 március 19-én megszállták a német csapatok címmel.

A német megszállók ellen Erdélyben magyar partizánként harcoló Maléter Pál, a magyar forradalom és szabadságharc honvédelmi minisztere 1944 májusában vállalta,hogy részt vesz a harcok beszüntetsét felgyorsító partizán akciókban. A 15 főből álló magyar osztaghoz két orosz nemzetiségü is csatlakozott. A terv szerint a partizánokat a kijevi repülőtérről induló két gépről 1944 szeptember 17-én Tasnád környékén dobják le. A repülő célt tévesztett,Debrecen és Mihályfalva között dobta le szállítmányát. A csoportból néhányan a falu házaira ereszkedtek le, majd a közeli kiserdőbe menekültek, de körülvették őket és Fischer József kivételével mindnyájan életüket vesztették...Az Érmihályfalva környékén elesetteket Sass Kálmán temette el. A nyakukban levő dögcéduláról olvasta le a nevüket,a két oroszét is, s mind a tizenegy nevet bevezette a halotti anyakönyvbe. - Azóta ennek nyoma veszett,kitépték az anyakönyvből ezeket az adatokat.-

partizan.jpg

Német,orosz s ki tudja még milyen nemzetiségű katonák eltemetésének helyéről emlékeznek még az  idősebbek.Sírjukon nincs kereszt vagy jel,nevük is ismeretlen.

- a temetőkerülő-ház mellé, a fűzfa alá 3 német katona van eltemetve egy palacba velük temették a dögcédulájukat is./Adatközlő:Kiss Sándor temetőkerülő/

- a Barantó felé vezető út mentén két jegenye közzé is van 2 orosz katona temetve az út mellé./Máté István,sírásó/

-a Semjénbe vezető országút szélén, nem messze a vasúti átjárótól temettek el egy katonát, sírja felé szomorúfűzt ültettek, azóta is ott nyugszik, s a szomorúfűz nagyra nőtt a sírján./Kerepesi Istvánné 2000/- a füzfa nincs már meg -

- Müjó Filic + 1915 szép fehér sírköve még  2000-ben megvolt a Zih Zsigmond és Szilágyi Ferenc sírja közelében állt a ref.temetőben. - eltünt-

- 1920-ban született adatközlő szerint, mikor ő gyermek volt a temetőben a kerülőház előtti üres helyen volt egy kerek halom, itt emlékeztek meg alkalomszerűen a háborúban elesettekről, ide vitték ki az iskolásokat./Szilágyi Ferenc  adatközlő/-

- Kedden jöttek be az oroszok, megbújtak néhányan a katonák a Bujanovics kastély kőfala mögé. Csütörtökön  2 német gép jött zuhanórepülésben és géppuskázta az oroszokat. Kettőt vagy hármat meglőttek, őket a Morgóban temették el, később kihantolták őket, s elvitték Károlyba, ott temették el őket véglegesen. -

 - 45-ben, a háborúban 2 magyar katona jött az országúton, hernyótalpas motoron ,amivel aknavetőt húztak, a Nagy féle kőhíd volt a fedezék, az árokba húzódtak, az oroszok lőttek,felvették a tűzharcot,  de meglőtték őket. Nagy nevű embernek volt itt kertészete, behúzták őket oda egy raktárba, éjfél utánig jajgattak/ők azt hitték a németek lőtték meg őket, pedig nem, az oroszok voltak./míg meghaltak. Reggel a szomszédban lakó Delán Mihály földbirtokos küldte át az alkalmazottait, hogy temesse el őket.    A két katonát ott a raktár sarkában temették el, a dögcédulájukról tudták meg hová valók, s tudták értesíteni a hozzátartozókat, mikor lecsendesedett a világ. Valahova Nyírábrány  környékére valók voltak, s a családok elvitték a halottaikat eltemetni végső nyugalomra. -

           Amikor a temetőt barangoltam a csónak alakú fejfák után kutatva egy öreg néni megkérdezte. -nem félek itt járkálni? - Nem feleltem,mert nem rongálok meg semmit, nem viszek el semmit! - Nem is szabad, mondta, amikor ő kislány volt, akkor is úgy tartották,hogy nem szabad semmit elvinni a temetőből,mert itt minden a halottaké. Egy ember a figyelmeztetés ellenére mégis innen vitt az akácosból tüzelnivalót, és egy ág úgy szemen csapta, hogy megvakult. Bizony! -

 

A református halottak anyakönyvéből  érdekes bejegyzés. :

- "Császári Királyi kapitány és több vármegyének Tábla Bírája Tekintetes Nemes Nemzetes és Vitézlött Ér Kenézi SZLÁVY JÁNOS/1773-1831/ orvos doktor megholt augusztus 29-én János fővétele napján délután 5 órakor fenepokolvaras kiütődésekben.Eltemetődött halotti pompával szeptember 1-ső napján itten lefolyván sok jeles virtusokkal díszlett világi életének 50.-ik esztendeibe." Szlávy János:Szlávy I.Pál/1706-1787/ beregi főispán és báró Perényi Kata 12.-ik gyermeke.

Megjegyzés: a Szlávy család minden tagja katolikus volt, vannak gyászjelentések a későbbi időkből, hogy a Kiskápolnában tartottak a halottakért szentmisét, és néhány kivétellel a kenézi sírboltba temették őket.Az itteni katolikus temetőben is van egy bekerített családi obeliszk, de ez a név nem szerepel rajta. -

 

A temetőben nyugvó lelkipásztorok:

Nagy Imre/1868-1916/

Végh József/1861-1939/

Bakos József/1884-1962/

Kovács Lajos/1892-1968/

Takács Zsigmond/1867-1957/

id.Vásárhelyi Dániel/1747-1827/

Vásárhelyi Dániel/1786-1862/

Szőke János/1828-1893/

Mihályi Zoltán/1911-1983/

Karászi Lóránd/1933-1983/

Szőke János róm.kat.plebános /1866-1936/

- Egy különös  fejfa, robosztus, csónak alakú, /1916-ból/de mégsem olyan amilyet itt faragtak, a NAGY IMRE ref. lelkipásztor sírján van. 1868-ban született Nádudvaron, 1898-ban nevezték ki lelkésznek Szalacsra. Beköszöntő beszédében ezt mondta:" Nem azért jöttem, hogy vezessenek, hanem azért, hogy vezessek. Soha nem fogja tőlem senki hallani, hogy előttem, csak azt, hogy utánam."...egyik alkalommal meg is jegyezte az egyik presbitere,"nem győzünk". Lelkipásztori tevékenysége mellett     alapítója és vezetője lett a Nóé Szőlőoltványtelepnek,mely tavasztól őszig 100 szalacsinak biztosított munkalehetőséget.  Jelmondata az volt:"Nem szükséges Amerikába kimenni, Amerika van itt is, csak dolgozni kell tudni."/Borbély Gábor adatai,1996/. Meghalt 1916-ban Érmihályfalván.Felesége Lovass Irma, a mihályfalvi Lovassokból.Gyermekeik:Zoltán,Irén,Imre,Pál, Irma és..

nagy_imre_2013.jpg

a fejfa eltünt 2016-ban -

 

 lelekharang.jpg   

        lélekharang a temetődombon

barothy_sirko.jpg

"Ott álmodik szép hazája felől"

keresztedbe.jpg

 régi keresztek

LOVASS SÍROK a temetőben

-Lovass Endre 1872-1916 /Horváth Erzsébet/

-Lovass Dániel I.1814-1873/Hercegh Lidia/1822-1900/

-Lovass Boróka/Borbála/ 1922-1930

-Lovass Károly 1844-1917 /Pásztor Erzsébet/ 1848-1912

-Lovass Sándor 1851-1918 /Kollár Teréz/1861-1918, Lovass Dániel II. 1876-1936 /Rimay Erzsébet/ 1887-1929, Lovass Dániel III.1919-1992.

 102_3.jpg

 

 szoke_j.jpg

 dolt_19.sz.sirko.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 60
Tegnapi: 29
Heti: 89
Havi: 1 105
Össz.: 174 938

Látogatottság növelés
Oldal: TANUSKODIK A TEMETŐ
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2018 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: andrássy doktor kriptája érmihályfalva temetőben - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »