BERNÁTH JÓZSEF a szabadságharc egyik jelentős mihályfalvi alakja

"Bőven maradt emlékezete annak, hogy a szabadságharc leverése után a Mihályfalva határában levő láperdőben  rejtőzködő szabadságharcosokat miként táplálta a község népe. A község annyira átitatódott a 48-as szabadságszellemmel, hogy sokan ma is Kossuth pártinak tartják magukat." - írja Dr.Andrássy Ernő 1957-ben.

A "48-as szabadságszellem" egyik harcosának, az 1860 március 14-én elhunyt Bernáthfalvi Bernáth Józsefnek állítunk emléket ezzel az írással, akiről Pálffy János ezt írja: "Bernáth József tevékenysége összességében figyelemre méltó, így egyike volt azoknak,akik bizonyították, hogy a nagy kihívások idején kell a legjobban összpontosítani a közös cél elérése érdekében."

A Bernáthfalvi Bernáth család Abauj-Torna  vármegyei család, a    bihari ág megalapítója Bernáth László és Bónis Zsófia 1768-ban született fia Gedeon. Ő költözött városunkba, ahol a családnak birtoka volt. Felesége Boronkay Anna-Mária, 1790-ben esküdtek, és együtt építették azt a manzard tetős "úri lakot" és annak híres parkját, amit a kiegyezés után pereltek el tőlük.

Bernáth Gedeon/született 1768/ tagja volt a Martinovits Társaságnak, a társaság gyakran tartotta összejöveteleit az ő udvarházában, az ő inasa volt a Martinovitsék árulója, aki azonban gazdáját megkímélte, ezért nem szerepelt a híres Martinovits féle perben.A Kátét és az egyébb íratokat egy nagy kerek asztal lyukas lábába helyezték, miközben egy titkos ajtón át egy alagúton keresztül elmenekültek. Az alagút állítólag Hosszúpályiig, a család másik birtokáig, vezetett, ami nem valószínű, de a titkos ajtó s esetleg egy rövid alagút elképzelhető./forrás: Genealógiai füzetek, Kolozsvár 1912/

Bernáth Gedeon gyermekei: Lajos, Teréz, József, Gedeon és Vince.

JÓZSEF/ 1801 - 1860/, élete összefonódott Bihar vármegye politikai életével és a szabadságharccal. A családban levő liberális szellemet a debreceni és a sárospataki iskolák csak elmélyítették. Pesten szerzett ügyvédi oklevelet.

- Bihar megyében előbb tiszteletbeli, majd tényleges szolgabíró.

- 1837-41 között az érmelléki járás főszolgabírója.

-1839-ben Bihar megye követe a pozsonyi országgyűlésen.

- 1842-45 között alispán.

 "Ízzó hazaszeretettel. a haladás vágyával és munkálásával, szívvel-lélekkel, bátran és nyíltan harcol a jobbágyi jogok kiterjesztése érdekében."- írják róla /1912-ben/. Ellenzéki,liberális politikával Beöthy mellett a megye bátor politikusa volt. Battyány Lajos, az első felelős minszterelnök személyes levélben kéri, hogy a "személyes érdekek és élesedő viszályok háttérbe tételével", legyen a kibontakozás előmozdítója./Pozsony 1847 december 31/

A konzervativ és liberális párt 1848 március 15 után felfüggeszti harcát. A vármegye minden fia egy akarattal küzd a szabadságért, elfeledve minden sérelmet, jelszavuk:A HAZA MINDEN ELŐTT.

1848 március 22-től Bernáth József Biharmegye állandó közcsendi bizottmányának lesz a tagja,majd az országgyülésben a székelyhídi választókerület közfelkiáltással választja meg a bihari ellenzék  népképviselőnek./1848.június 26-án/."Az Országos Honvédelmi Bizottmány felhívására, a honvédsereg toborzása mellett, az erdélyi helyzet romlása miatt, népfelkelés indítását is tervezgették. Ezért nevezték ki Bernáth Józsefet, Bihar vármegye kormánybiztosának."- írja Nánási Zoltán helytörténész.

1848 május 27-én Nagyvárad "első polgárává" választják: "a szabaddá lett város első szabad polgárát testvérjének nevezi...az összes polgárság pedig éljenzések és örömkiáltások között igen tisztelt Bernáth József úr részére a polgári oklevelet kiadni rendelte". - így lett Nagyvárad első díszpolgára.

Tagja az országgyülés  Bécsbe küldött 100 tagú küldöttségének is. Biharmegye önvédelmi harcának szervezésében tevékenyen vesz részt. Az 1848 november hetedikén elrendelt népfelkelés kinevezett kormánybiztosa.

Ebben az időben történt, hogy testvére Gedeon osztrák fogságba esik, Kossuth személyes rendeletében hatalmazza fel az aradi tábor parancsnokságának segítségül vételére. Idézet a 753/e Nyílt rendeletből:"...Bernáth József képviselő úr felhatalmaztatik az Országos Honvédelmi Bizottmány által, hogy nevezett Bernáth Gedeon őrnagy szabaddá tétele végett minden oly módokat és eszközöket alkalmazhasson,melyek a haza érdekével nem ellenkezőek...Kelt Debrecenben január 20-án 1849...a Honvédelmi Bizottmány elnöke Kossuth Lajos s.k." A rendelet alapján sikerült 8 hónapi fogság után 3 magas rangú osztrák tiszttel kicserélni.

A szabadságharc leverése után előbb Pesten,majd Josefstadtban fogoly. Kötél általi halálra és jószágvesztésre ítélték.Ezt a halálbüntetést később életfogytoglani fogházra változtatták,amibe azonban felesége mindszenti Kurányi Amália és fia Kálmán nem tudtak belenyugodni, s addig nem pihentek, míg 1852 végén kegyelmet nem nyertek részére. Két és fél évig volt elzárva.

Fogságból való szabadulása után egészsége megromlott, vagyonát elkobozták, anyagi gondokkal küzd. A Bujanovics család zálogvisszaváltási perrel az érmihályfalvi birtok tekintélyes részét s "abban a gyönyörű belsőséget és lakházat" elnyerte, a család csődbe jutott. Az alkotmányosság rövid helyreállítását, az 1861-es országgyülést, ahol képviselői szék várta, már nem érte meg. 1860 március 14-én szélütés érte és meghalt. Az érmihályfalvi református templom alatti kriptába temették, ahol a család többi tagja is nyugszik.

Életét,egészségét a hazáért áldozta és valódi mihályfalviként előbbre vitte szülőföldje hírét. Nyugodjék békében és emléke örökké éljen szívünkben! -

"1845 január hó...Bihar víszhangzik az egykorú nótától: KORTES DAL /ad notam:Az alföldön stb.  Elhullott már a nefelejts virága,/Csak zöld ága maradt még lenni magába,/ Gyere pajtás tűzzünk egyet mellünkre/ Hogy alispánunk BERNÁTH lesz - jelelje./Nem kell nekünk a fehér tollas kalap,/Mert rajta egy igaz hazafi sem kap./Papszász Lajos mi jót tett még Biharba,/ A mért magát alispánnak tolatja./Érdem és szív kell nekünk alispánba,/Ezt találjuk egyedül csak Bernáthba./Papszász Lajos alattomos úton jár,/ S a nagy úrnak bosszújától sokat vár./Azért ki a honját híven szereti,/Őrizkedjék pártjába őgyeledni./S minden honfi nagy hangon azt kiáltsa,/Éljen Bernáth Biharnak alispánja././Forrás:Genealógiai füzetek, Kvár,1912/

Ruszoly József: Az országgyülés népképviselet kezdetei Bihar vármegyében, 256.oldal : "Bernáth József ref. birtokos nemes családban született 1802-ben Érmihályfalván. A sárospataki kollégiumot felsőbb tanulmányai IV. évében, 1817 szeptembertől látogatta Ung megyében, majd a debreceni kerületi táblánál lett gyakornok. Ügyvédi esküjét az 1820-as évekk közepén tehette le.    Biharban az érmelléki járás főszolgabirája (1837-1840. 1839/40 -ben Beőthy Ödönnel együtt országgyülési követ, 1842-ben pedig már alispán volt. Ellenzékiként 1848-ban nem lett ismét másodalispán. Az országgyülésben a legtöbbet felszólaló képviselők      közé tartozott. 1848 nov.-ben  a bihari népfelkelést szervezte a benyomuló románok ellen. E tisztében    Hodossy Miklós váltotta föl. Debrecenben is sokat szólt aaz ország védelmében.Hogy a hadbiróság előtt inkább sok hiányzásával védekezett, az akasztófa árnyékában. Érthető 1851 okt.7-én a hadbiróság halálra itélte, majd kegyelemből  négy éév várfogságot és vagyonelkobzást kapott. Josefstadtban két             évet le is ült belőle. 1856-ban visszanyerte birtokait.Nagyváradon 1860 március 14-én halt meg.     A vele szemben talán alighanem elfogult Pálffy János kétszeri idézése talán   méltatlanul kedvezőtlen szinben tűntette föl."

 

a kastély a Bernáthok idejében.

                           

BERNÁTH GEDEON /1804 - 1878/

 a bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ágának másik alakja, a József testvéröccse, 1804-ben született városunkban.Neki jutott az érmihályfalvai birtok egy része, a szentgyörgyábrányi Bernáth rész, az érköbölkúti birtok és nejével tolcsvai Bónis Karolinnal kapta a tiszadadai birtrokot.Gazdag ember volt, erős, elegáns megjelenésű,szellemes szép ember,kitünő lovas, híres vívó,kiváló táncos,kitünő zongorista és énekes, a társaságok és a nép kedvence.- írja    róla Barabássi István, a család egyik leszármazottja.Fennmaradt róla, hogy amikor József bátyjának az alispánná való választása volt Nagyváradon, öt fekete méntől vont hintón vonult be, s a pórnép kereste az utcán, hogy valamelyik lova nem vesztette-e el az arany patkóját.

Felesége: tolcsvai Bónis Karolina, Bónis Sámuelnek, a későbbi koronaőrnek, nővére volt. Korán meghalt, két gyermeke maradt:Gyula és Béla.

Bernáth Gedeon a szabadságharcban a nemzetőrség felállításakor a bihari II.nemzetőri század századosa volt.1848 szeptember 13-án indultak a Kiss Ernő táborába Nagybecskerek alá. Részt vett a délvidéki harcokban, és a harctéren nevezték ki őrnagynak. Nagybecskerekből Biharba akart utazni, Aradvár körül azonban elfogták.Aradon volt elzárva több hónapig,míg bátyja József a Honvédelmi Bizottmány  rendelete alapján 3 magas rangú osztrák tiszttel ki nem cserélte.

A didalmas tavaszi hadjárat után, az Érmelléken toborzott  népfelkelés és az ahhoz tartozó rendes seregnek mint  honvéd ezredes átvette a parancsnokságát, s vezette    őket Nagyvárad felé.Biharpüspöki körül jártak, amikor a népfelkelők fellázadtak, a 63 fogoly osztrák és orosz tisztet fel akarták koncolni. Bernáth csak úgy tudta  ezt megakadályozni,hogy a rendes huszársággal leverte a népfelkelőket és a foglyok élete meg volt mentve.Itt kapta a parancsot, hogy csapatával vonuljon Debrecen felé s egyesüljön Nagy Sándor hadtestével.Berettyóújfaluig mentek s ott találták Nagy Sándor József vesztett debreceni csatájának menekülteit, ez a népfelkelőket annyira megzavarta, hogy a tábort tovább összetartani nem lehetett. A népfelkelők nagy része elszéledt./Forrás: Dr.Barabásy István adatai 1912/

Következett a fegyverletétel és a bújdosás korszaka.Bernáth Gedeon Érmihályfalvára vonult vissza, s otthon tartózkodott mindaddig, míg egy reggel az érte jövő katonaságot megpillantotta. Sikerült ekkor parasztruhában elmenekülnie.Egy ideig a Szentrgyörgy-ábrányi Bernáth részen bújkált,onnan Érendrédre ment, ahol egy irigykedő rokona elárulta,mire az akkori Szatmár megyei csendbiztos elfogta és Nagyváradra kísérte Paskievics herceghez. A várba zárták be, azonban nem volt sokáig  bezárva,mert bátyja Lajos kieszközölte a szabadonbocsátását. Szabadságát azért nyrte vissza,mert Biharpüspöki mellett a fogoly tisztek életét megmentette.

Fogságából kiszabadulva Érmihályfalvára vonult vissza, itt gazdálkodott. A szabadságharc nagy anyagi áldozatába került, teljes ellátásban tartott egy század katonát, ez akkor hazafias kötelesség volt. Fiainak elosztotta a vagyont. Gyulának a tiszadadai, Bélának a szentrgyörgyábrányi Bernáth részt adta át, magának megtartotta az érmihályfalvi birtok ráeső részét. A nagy háztartás a rossz esztendők, a hazafiak segítése, a bujdosó bajtársak rejtegetése, a Bujanovicsok zálogvisszaváltási perrel a birtok nagy részét elnyerték, mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a dúsgazdag ember anyagilag meginogjon. Teljesen visszavonultan élt mindentől, csak rokonaival érintkezett.

1878-ban halt meg, a református templom alatti családi sírboltba temették.

"Úr volt míg élt, a nép atyjaként tisztelte,kortársai pedig szerették és megbecsülték."  

   Barangolás múltban és jelenben, 2005, a kötet 37.oldalán: A Bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ága - Kovács Rozália írása. A Bernáthokról szóló tanulmányom elhangzott 2002 szeptember 6-án az aradi Helytörténeti Konferencián. -

a Bernáth család által adományozott úrasztali terítő 1857-ből.Hímzett felírata:Az Ér-Mihályfalvai/Reformáta Szent Eklesia/Úr Asztalának mély/ tiszteletére ajánlotta/ Bernáthfalvi Bernáth/Gedeon Hitvesével Tolnai/Bónis Karolina/aszonyal 1857 16 August/. -

1968-ban amikor  "dispensar"  lett a kastélyból és elől rózsafákkal ültették be, parkíroztak, szépítettek.

- Gy.S. adatközlő mondta 1997-ben:" Bernáth családé volt az 1850-es évekig a Bujanovics kastély.Az egyik Bernáth fiú Pesten dolgozott az 1848-as időben, majd a forradalom leverése után az egyik Bujanovics, aki hűséges volt a császárhoz, szemet vetett a mihályfalvi kastélyra, kiűzték onnan a Bernáthékat. A "veszett kutya marjon meg" átok megfogant. Idős korában Bujanovics Ágostont a kedvenc, megveszett kutyája marcangolta szét." -

- S.L. adatközlő édesapja S.A./születetett 1888/, az I.vháború után fogságban volt, együtt az egyik Bernáth családtaggal, aki megátkozta a Bujanovicsokat, hogy elvették a vagyonukat, kastélyt, mindent. - az átok meg is fogant, az egyik Bujanovicsot megveszett kutyája marcangolta halálra.-

- A.J.adatközlő úgy tudja: Amikor egy alkalommal Székelyhídra ment a bíróságra az egyik Bernáth, mert peres ügye volt a Bujanovicsokkal, nem vette fel a kocsijára a gyalogosan menő Bernáthot,aki már a Tóttagnál járt, pedig tőlük pereltek el házat,mindent, a kocsi is az övék volt régen. Az öreg megátkozta /Bernáth József volt!!?, nem volt már semmije/, hogy a Bujanovics  a saját kutyája   vesszen meg, s marja meg a gazdáját. - az átok megfogant. -

- G.S adatközlő 1992 ben mondta: Bernáth és Bujanovics család között vita volt bizonyos területért, s ekkor Bernáth megátkozta, hogy a kutyád marjon meg.A megveszett kutya meg is marta, ebbe is halt bele. -

A kastélyról irják az interneten:

Az érmihályfalvi Bernáth család a 19.század elején épitette a manzárdtetős, klasszicizáló barokk kastélyt. A Bujanovics család    az 1850-es években szerezte meg a birtokot és az udvarházat, majd a második világháború  után a katonasághoz került, végül 1968-tól a kisváros egészségügyi intézménye költözött bele. Ekkor épült rá az emelet, mely megváltoztatta az épület jellegét. A kastélyt arborétum veszi körül, tiszafák, platánok, japán császárfák és egyéb értékes növények kaptak helyet benne, a kert azonban gondozatlan.   - Stilus: klasszicizáló barokk. -      

Az eredetileg földszintes manzárdtetős téglaépület főhomlokzata eredetileg lekerekitett pártázatos rizalittal rendelkezett, mindkét irányban 4-4 ablakkal. Nagyméretű ablakai és a bejárat félkörives záródásuak, fölöttük vállpárkányra futó  ives szemöldökkel. Ez idő tájt az épületnek még két bejárata volt. A földszintet az emelettől erősen kiugró párkány választotta el. Az emeleti ablakok újak, egyenes záródásuak. A hátsó homlokzat 8 tengelyes, középen enyhén kiugró rizolittal. Ablakai egyenesek. A bal oldalához utólag új      szárnyat épitettek     a kórház kibővitésére. -

 

 

 Barabássy Gizella , unokahug

amikor még az udvari részen állott a tábla.

az iskola homlokzata 

 

koszoruzás 2014-ben.

 

Oldal: BERNÁTH JÓZSEF
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2024 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat