Érmihályfalvi helytörténet

Ismerje meg Érmihályfalvát és környékét Kovács Rozália - Gyöngyi helytörténész bemutatásában

az_enekkar_1950.jpg

           REFORMÁTUS TEMPLOM

reftemplom.jpg

    "Uram, Te voltál nekünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre."/90.zsoltár 1.b/

   A honfoglaláskor városunkat és környékét a Turul nemzetség kapta. A templom legrégibb téglái bizonyára látták a tatárdúlás borzalmait,mert a település valószínüleg  az egyik oklevélben említett Nagy Mihály nevű szabolcsi főúr alapítása, még 1067-ben.Nem lehetetlen, hogy ő rakta le az első templom alapjait a mai helyén, három megyehatár találkozó helyén, a helység legmagasabb dombján. A település a tatárjáráskor elpusztult, temploma megsemmisült.

   1270-ben   az ősbirtokos Turul főnemes özvegye Onnus,birtokait, s ezek között Mihályt /a Nyírben, Szalacs mellett/,felosztja.Michal ekkor puszta, a tatárdúlás következtében,amikor mindenütt csak üszkös romok és az elvadult határ maradt, de megépült. Talán a templom újjáépítése a Turulok érdeme. Jakó Zsigmond alátámasztja ezt a feltevést, idézem:"a praedium/puszta/ elnevezés dacára is a falu már állott,legfeljebb a tatárjárás folytán következhetett be bizonyos elnéptelenedés,mert a század utolsó negyedében már egyházashely, melynek tizede magasan kiemelkedik a megye összes többi községei közül."

  1284-ben a település neve Nogmichal és nagy egyházközség. Akkori papjának neve Péter és a váradi püspökségnek 210 kepe búzát adott.

  Az 1300-as években a Nagmihalnak nevezett Érmihályfalva jelentősége egyre nő. 1352-ben két papja is van, Pál és Miklós,kik húsz garas pápai tízedet fizettek évenként és az írások egy 7,30 x 14 méter alapterületű templomról beszélnek. Bunyitay Vince 1885-ben erről így ír: "az 1329. évi határjáró levél arról tanuskodik, hogy a községben észak felé magas homokdomb emelkedik, e dombon áll az egyház keletelve, s egészen téglaépület...hajója 7,30 m széles, s nyugati végétől kelet felé 14 m hosszan még a régi falak állanak, többi része újabb kori toldás. A hajó északi falánál egy tám még megvan, s arra enged következtetni, hogy eredetileg boltozott volt, s átmenetkori épület. Ugyancsak északi oldalához ragasztva egy 2,70 m vastagságú falnak nyomai látszanak, mely, ha épület fala volt, akkor az egyház mellett valamely eddig ismeretlen monostor helyét kereshetjük..."

    Városunk történetének korai szakaszáról elég keveset tudunk, de az 1491-ből  származó, és mind e mai napig műdödő harangunk felíratából tudjuk, hogy akkori lelkészének neve Veres Mátyás volt. "Szent György vértanú tiszteletére emelt, gazdagon ellátott templom volt."/Jakó Zs./

    1552-ben tért át a lakosság a református hitre. Az 1500-as évek második felében a török hódítások és dúlások fokozódtak Biharban is. 1587-ben Mihályfalvát is feldúlták. A templom is leégett. A törökök el akarták vinni a templom harangját is, de beleejtették a Móka patakba. A harang ott maradt az új templom felépüléséig.

  Az 1600-as évek feljegyzett lelkészei: Újfalusi Dániel, Batizi Mihály/1634/, Szentkirályi Ferenc/1633-1637/,Szomodi István/1668/ és Gyöngyösi Mihály /1692/. Az 1600-as évekből egy aranyozott ezüst úrasztali pohár maradt ránk "Johannes Hoffner 1680" felírattal.

  A lélekszámban egyre gyarapodó egyháznak a templom mind kisebbnek bizonyult. 1714-ben a templomot újraépítik. A régi templom romjain épült fel az a templom,melyet Mester Miklós a saját költségén építtetett Asztalos József által. Feljegyezték. hogy ekkor a bíró Szabó József volt. Ugyancsak Mester Miklós ajándéka az az aranyozott ezüst u.n.Mária kehely,mely a 16.század második felében készült.Talpába van vésve az adományozó neve.

   Több szép megmunkálású ón úrasztali kanna is maradt ránk az 1700-as évekből. Egyik 1712-ből való, a másik 1709-ből, felírata:" Törös György s Olá Kata csináltatya a mihályfalvi Eclesianak", 1725-ből: Nemz/etes Göncsi Sámuel csináltatta a mihályfalvi Eccla számára Anno 1725".E század lelkészei: Bessenyei István/1714-1719/,Oroszi István/1728/,Istvándi István/1731-1738/, Putnoki Kovács János/1738-1758/,Földesi István/1758-1769/,Fényes László/1769-1783/, Kalmár Imre/János/1783-1787/,Marosi Imre/1787/,Rohodi Tamás/1787-1798/ és Tóth Péter/1798-1800/.

   1771-ben a templomot bővítették, Fényes László prédikátorsága idején. Feljegyezték, hogy a kurátor Kovács Péter és Ölyüs János volt. A bővítés a keleti részen történt kb.nyolc méterrel.

  A templom nyugati fele, a torony felőli része 1786-1794 között épült. Akkor a régi fatorony helyett kőtornyot építettek, és a tornyot összekötötték a templommal.

  1790-ben Félegyházi Nagy György harangot öntetett, mely ma is használatban van. Felírata:" Anno 1790 Fudit me Georgius  Nagy de Felegyhazhi - a Nagy Nog Mihályfalvi reformata S.Eklésia tulajdona, maga költsége által öntette."

  1758-ból egy fedeles ezüst korsót őrzünk,mely Udvarhelyi Dániel ajándéka "e maga vérén nyert sasprédát megtartó Jézusa vére poharának szentelte." Több értékes, arannyal hímzett úrasztali terítőt is őrzünk, így a Putnoki Kovács János,lelkész adományozta patyolat kendőt, melynek hímzése megőrizte nevét. Másik  egy kék színű, szegett,csipkés aranyszállal kivarrott kendő 1774-ből, melynek felírata "Ketzely Krisztina ajánlya az Mihályfalvi Ekklesiának", benne vers van hímezve, monda is őrzi emlékét.

  1830-ban Fő Tábla Bíró" Gencsy László maga költségén orgonát készíttetett.

  1841-ben a tornyot két és fél öllel magasabbra emelik, hogy hasonló legyen a debreceni nagytemplom kettős tornyához. Steier bádoggal fedik be és toronyórát szerelnek fel rá. Ez a munkálat 6000 váltóforintba került, és ez az összeg a hívek adományából gyűlt össze.

  1887-ben a régi templomot alapjáig lebontották. Egy méterrel lejebbre ásták az alapot. A régi téglákat is felhasználva teljesen új templomot építettek. A munkálatokhoz 160 000 téglát használtak fel, a lebontott templomból kikerült anyagokat is beépítették,az önkéntes- és fuvarosmunkán kivül 15 000 forintba került. A templom teljes bútorzatát is megújították. Az építőmester Katona Mihály szegedei mester volt, a lelkipásztor Szőke János, a kúrátorok Szabó János és Sághi Lajos. Az építési munkák 1892-ben fejeződtek be,amikor nagy ünnepséget rendeztek ebből az alkalomból. Az 1888-as évben új orgonát is kapott a templom, mely még ma is működik.

  Az 1800-as évek lelkipásztorai: Zilahi János/1800-1803/, Rétsei János/1803-1810/,Kővágó Örsy Kuthy Sándor/1810-1814/, Szilasi Gábor/1814-1816/, Szűcs István/1816/, Vásárhelyi Dániel/1817-1865/,Szőke János/1865-1892/.Szathmáry Sándor/1894-1914/.

   Ezzel elérkeztünk a 20.századhoz. Végh József esperes lelkész 1917 június 23.-i prebiteri gyülésen felveti, hogy új harangra lenne szükség,mert "a nagyharangot hadicélokra elvitték". De a "nagyfokú szegénység miatt" az új harang beszerzésére csak 1925-ben került sor. A Klangstal harangacélból készült 11  mázsás harang 1925 óta szolgál.Felírata: Az érmihályfalvi református hívek 1925 Isten dicsőségére   készíttették.

   1927-ben Csiri Sándor akkori főgondnok a gyermekek és az ifjúság számára a   templom délkeleti oldalán végig egy hatalmas karzatot építtetett.

  1936 őszén Sass Kálmánt választották meg lelkipásztornak. Lelkipásztori munkája mellett /1936-1957/ helytörténeti,néprajzi kutatásokkal is foglalkozott. 1937-ben az öreg elemi iskola helyébe két új tantermet építtetett,1942-ben  az ő kezdeményezésére indul be a polgári iskola, az egyetlen magyar nyelvű  középiskola Nagyvárad és Nagykároly között. A gyülekezet, Érmihályfalva lakossága 1993-ban emléktáblával jelölte meg a református templom falát, Sass Kálmánra emlékezve. Felírata: "Mert nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten."2.Tim.11,7.

   A templomon nagyobb javítás és változtatás 1955-ben történt,amikor a falazatot 5 méterrel magasították, a világháború alatt megrongálódott fa szerkezetet kijavították. A renoválás következtében a torony kupolája elvesztette régi stílusos szépségét és a hatalmas tornyot egy kis kupola fedi be.

   A templom leírása:/Dukrét Géza leírása alapján/ Egyhajós, enyhén előreugró nyugati homlokzati tornyos templom. Nyugati homlokzatát fejezetes falpillérek díszítik. Ezen a homlokzaton három ajtó van. A két szélső ajtó fölött félköríves keretelésű vakablak látható. A toronyba vezető bejárat fölött,valamint a torony első emeleti tükrében egy-egy kör alakú,keretelt világító ablak áll. A második emelet minden oldalán egy félköríves záródású,keretelt, zsalugáteres ablak látható. A kerek kupolás toronysisak koronázópárkánya enyhe ívű órapárkányt utánoz,alatta óraszámlap. A templom főbejárata a déli oldalon van. Itt a külső falon, a bejárat mellett áll a Sass Kálmán emléktábla. A templom negyedik ajtaja a keleti részen található. A hajót támfalak erősítik. Közöttük félköríves záródású,keretelt, könyökpárkányos ablakok vannak. A hajó szegmensívű dongaboltozatos, a falakat fejezetes falpillérek erősítik. Északi oldalát kivéve körben karzat van. Nyugati végében van az orgonakarzat. Szószéke  az északi falon van, úrasztala korláttal van körbekerítve. Márvány keresztelő medencéje az 1900-as évek elején készült.

  1966-ban a templomkertet körbekerítették, és megépítették a templom előtti feljárót, Mihályi Zoltán lelkipásztor   /1959-1977/ szolgálatának idején. Legutóbbi külső-belső felújítása hat év folyamatos munkája volt,mely 2003 őszén fejeződött be, ekkor az ünnepségek keretében   helytörténeti és egyháztörténeti kiállítást is rendeztünk az imateremben.

  A 20.század lelkipásztorai:Végh József/1914-1935/, Sass Kálmán/1936-1957/, Apjok Ferenc s.l./1957-1959/, Mihályi Zoltán/1959-1977/, Szűcs Gyula/1978-1982/, Vékony Mihály/1986-1992/, Nagy Bálint/1993/, Gede Mátyás és Gede Ildikó/1993-2001/, 2001-től a mai napig Balázsné Kiss Csilla és Balázs Dénes szolgálnak.-

Felhasznált irodalom:

 - Debreceni Levéltár TRE I.30.a.l , TEREL I.1.s.18 , TRE közgyülési jegyzőkönyvek 1828 nr.127 , 1834. nr.189

- Dr.Barcsa János: A Tiszántúli Ev.Ref.Egyházkerület története, 1906

- Al Sasianu: Ezüst és ónművesség 1986

- Mihályi Zoltán: Az érm.-i ref. egyház rövid története  1978

- Sass Kálmán: Református Árvaházi Képes Naptár 1938

- Bunyitay Vince: A nagyváradi püspökség...1884,269.oldal -

     Elhangzott 2012 március 24-én a PBMET nagyváradi tavaszi konferenciáján.

 

ifjak.jpg

Református ifjak az 50-es években

 

ujtemplom.jpg

 

a templom ma

-   Úrihímzéses terítők az érmihályfalvi református egyházközségben című írásom megjelent :Épített örökségünk a helytörténeti kutatás tükrében, című PBMET kötetben 386-393.oldalon, Nagyvárad,2008

toronygomb.jpg

     a toronygomb 1962-ből

       Litteráti VÉGH JÓZSEF /1861-1939/ esperes lelkipásztorról röviden

Nemesi családból származott, címeres nemesi levelet 1617-ben kaptak II.Mátyás királytól. A 18.században Biharban éltek.1797-ben  Végh Mihályt,Ferencet,Istánt és Jánost,néhai Végh Mihály fiait diószegi lakosként tartották nyilván.

Végh István fia I.József cs.kir.-i postamester volt. Fia II.József 1848-ban honvéd főhadnagy,aki a forradalom bukása után 9 évig raboskodott Josefstadban.Felesége Failar Auguszta. Házasságukból született 1861-ben Nagylétán Végh József III.Iskoláit Debrecenben járta, majd itt végezte a Theológiát is.Felesége Szikszai Erzsébet. 24 évig volt semjéni lelkész,majd 1911-1936-ig,nyugdíjazásáig városunkban élt és szolgált mint  lelkész-esperes.Itt halt meg, kriptája a ref.temetőben van. -

- Adatok a debreceni Levéltárból /I.1.s.18/ az 1800-as évek közepéről: "Nagy Nog Mihályfalva. A helység már a 13. században fenn állott. Akkortájban reformálódott az Ekklézsia,mikor Debrecen és a Szilágyság. Annyi bizonyos, hogy 1633.ref. prédikátora volt Szent Királyi Ferencz. Neveztes egy harangja, ...Ennek az Ekklésiának Anya és Jegyző könyvei a parokiális házzal együtt tűz által hamuvá levének. Lélek száma 2015.Oskolája kettő egy fiú, melyben 60 fiú gyermekek és egy leány oskola, melyben 42 leányok tanulják a nemzeti osk.tanait. Filiálája Bánháza, lélek 44-el. Prédikátor T. Vásárhelyi Dániel 19. esztendeje. Oskolamester Berki Pál, leány tanító Derecskei Károly. Fő Kurátor Tek. Bernáthfalvi Bernáth József.Kurátor Ns.Kovács Bálint. Filiája Bánháza 44 lélek." -

templom_a_malombol.jpg

kilátás a romokból , a remény -

templom_nagyon_regi.jpg

 a képeslap 1915-ből való

sass_szobor.jpg

2017 november





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 69
Tegnapi: 66
Heti: 255
Havi: 872
Össz.: 177 900

Látogatottság növelés
Oldal: REFORMÁTUS TEMPLOM
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2018 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: andrássy doktor kriptája érmihályfalva temetőben - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »