Érmihályfalvi helytörténet

Ismerje meg Érmihályfalvát és környékét Kovács Rozália - Gyöngyi helytörténész bemutatásában

                      ÚRBÉRRENDEZÉS MIHÁLYFALVÁN

                             /1770-1772/

Az úrbérrendezés a földesúr és a jobbágy viszonyát meghatározó intézkedés. Szűkebb értelemben csak a Mária Terézia által 1767-ben kiadott uralkodói rendelet nyomán végrehajtott redezést érti a történetírás, amikor államilag szabályozott  módon megállapították a jobbágyok telki  haszonvételét, és a haszonvételekhez igazították a földesúrnak adandó szolgáltatásokat.

Az urbárium pedig a földesúr által a birtokállományról, és annak jövedelméről készített kimutatás. Használták a fogalmat annak a ténynek jelölésére is, ha földesúr csak a jobbágynépesség összeírattatását  követően adta ki. A jobbágyok teherbíró képessége,tehetsége alapján határozta meg a szolgáltatások összetételét és a teljesítés módját, idejét is. Mária Terézia úrbérrendezése nyomám minden község jobbágylakossága és minden földesúr megkapta a rendezés eredményeként írásban rögzitett urbáriumot. /Forrás:Bársony I., Papp K., Takács P.: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében/

Az összeírás során a kérdezettek eskü alatt vallottak az általuk használt föld mennyiségéről,minőségéről, a rét, a legelő és az erdő használatról, a károsító természeti csapásokról...stb.Idézek az eskü szövegéből:"...én félretévén mindennemű félelmet,haragot,szeretetet,magam saját hasznát, vagy kárát és...mindazokra melyekre kérdendő leszek igazán felelek. Mind magam,mind más, itt lakosoknak birtokát és akárminemű javait, avagy fogyatkozásait...igazán megvallom..."

A vallomástevők a HASZONVÉTELEK-nél a következőket mondták:

-szántóföldeink/melyek három fordulóban vannak/ jó termékenységüek, trágyázni nem szoktuk, jól megműveljük, s háromszor megszántjuk, a tiszta búzát is megtermik.

-heti és országos vásárokra eladás vagy vevés kedvéért el szoktunk járni.

-legelőmezőink magunk járó marhái,ökör és tehéncsordáink szükségére elégséges kaszálás előtt is.

-a marháinknak közel s alkalmatos itatóhelye vagyon.

-tüzi- és épületnek való fánk az uraság engedelméből a határunkban vagyon, de nem olyan bőven,közel s alkalmatos útja vagyon.

-komló magunk szükségére elegendő terem,káposztát, répát,hagymát s petrezselymet, egvébb zöldségeket többnyire a belső telkeinken szoktunk termeszteni. Vadgyümölcs is terem néha határunkon, magunk számára ecetnek megszedhessük. A belső telkeinken dohányt is szoktunk termeszteni,melyet jutányosan eladunk, és a gabona után leginkább abból pénzelünk.

-Somlyó mintegy 5 mérföldnyire lévén tőlünk,onnét néha sót szoktunk Debrecenbe -szokott bérért- szállítani.

-jóféle borokat termő bor szőlőhegyek két mérföldnyire lévén tőlünk,aki kapával szokta élelmét keresni,mindig talál munkát magának.

-kenderáztató vizünk alkalmatos s közel vagyon.

-a határunkon két kis csergő vizi/malom/, a helységben pedig 5 szárazmalma van a földesuraságoknak, akik pedig azokban nem őrletnek. Két mérföldnyire jó vizimalmok lévén, őrlés kedvéért messze földre menni nem kényszerülünk.

-három hónapi korcsma jövedelme vagyon a helységnek. -

A haszonvételek mellett a KÁROK ÉS FOGYATKOZÁSOK-ról is nyilatkoznak:

-kaszálóink szűkön vagynak, ami kevés terem is ligetes és sásos,minthogy pedig hátas helyeken vannak kaszálóink, sarjut nem lehet kaszálni.

-szántóföldeink, az egész határon mind a három fordulóban vagyon  38 s 40 pozsonyi mérő alá való szántóföldje van annyi, hogy aki nálunk egésztelkes gazdának tartatik, vagy akinek bővebben vannak szántóföldjei.

-a szántást négy vonómarhán alól nem szoktuk tenni,azért akinek két ökre vagyon,olyankor mással szokott összefogni, hanem akinek több nincsen, az olyan a helység határán két ökörrel szokta a könnyebb teher alá való szekerezést véghez vinni.

-a törvényes kilencedet,mindenből,valamelyek belső telkeinken kivül teremnek, meg szoktuk a földesuraságoknak adni termésben, úgymint búzát szalmájában búzául, tengerit tengeriül. s úgy a többiből. Egyébb ajándékokat vagy adományokat pedig nem kivántak tőlünk a földesuraságok.

-puszta telek helységünkben egy sincs.

-mi mindnyájan szabadmenetelű emberek vagyunk. -

 Jobbágy, örökös jobbágy, szabadmenetelü jobbágy, zsellér ezek a fogalmak azok,melyek megkönnyítik, hogy megértsük ezt a kort, az úrbérrendezés fogalomtárából.

- jobbágy: feudális földesúri joghatóság alatt élő személy, aki a földesúr tulajdonjogában levő földön telepedett meg. A föld használata és az azon való lakás ellenszolgáltatásaként munka, termény és pénzszolgáltatással tartozott földesurának, annak jogvédelmében. /290.old./

-örökös jobbágy: azokat a jobbágyokat nevezzük örökösöknek,akik apáról fiúra szállva kötelezettek ugyanannak a földesúrnak vagy leszármazottjának szolgálni. Azokat sorolták az örökös jobbágyok közzé, akik már legalább 32 éve ugyanazt az urat szolgálták,illetve éltek a joghatósága alatt. /293..oldal/

-szabadmenetelű jobbágy:A költözködés szabadságával élő úrbéres személy. szolgáltatási kötelezettségei közül a robot meghatározott és jelentősen kisebb számú,mint az örökös jobbágyoké. /296.old/

-zsellér: Az 1/8 telek alatti résztelkeseket,vagy a telek nélkülieket értették alatta. Ők a jobbágyság alsó rétege...a földműveléssel foglalkozó lakosság közül azok számítottak zsellérnek, akiknek nem volt igás állatuk,nem részesedtek szántóföldből és rétből. Többnyira a földesúr curális beltelkén épült házakban laktak és 12 nap ingyen munkával tartoztak uraiknak . /298.old/

Az úrbéri tabellát /táblázatot/nézegetve a következő földirtokosokat említik Mihályfalván: Szlávy Pál, szabadmenetelű jobbágy 11, szabadmenetelü zsellér 1, házatlan zsellér 1.Haller Istvánné gróf, szabadmenetelü jobbágy 27, szabad menetelü zsellér 30.Dietrichstein János gróf, szabad menetelü jobbágy 53, szabad menetelü zsellér 4, házatlan zsellér 2. Szentmiklósi András szabad menetelü jobbágy 3. Budai Péterné -, Osváth Imre,örökös zsellér 2.Gencsy Zsigmond örökös zsellér 1. Hardicsai Iatván örökös zsellér 2. és Sillye Péter. szabad menetelü zsellér 2. Adózók mindösszesen 137,  ebből szabadmenetelű jobbágy 94, örökös zsellér 3, szabadmenetelű zsellér 37, házatlan zsellér 3. Jobbágyhelynek mivolta: házhely összesen 12, szántó/hold/ 1435 5/7, rét/embervágó/ 288 1/2.- /325.old/

Más adatok az 1700-as évekből: "A település lakosainak száma az 1700-as évek elején 7-800 lélek, akik csaknem teljes egészében a református egyházhoz tartoznak."/Sass K:Elvész a nép/

- 1720-ban 69 jobbágy családfőt írtak össze./Benedek Z.adata/

Másik dokumentum szerint POSSESSION MIHÁLYFALVA 1773 november 6-i dátummal leírja Mihályfalva földesurait, de felsorolja a hozzájuk tarozó szabadmenetelű jobbágyok, zsellérek stb. neveit is.Íme: Dni Sigismundus GENCSY  - Franciscus Kovács, Ioan Nagy, Ioan Sáska Michael Király,Georgius Sipos, Bet.Ternovan,Antonius Veres,Elias Marusan. - Dni Emericus OSVÁTH jun. Andreas Szabó, sen.Andreas szabó. - Dni.. Stephanus HARDICSAY Sen.Andreas Szabó, Petrus Sáska.- Dni. Nicolai  JÓSA Philipus Szabó, - Dni Josephus SIMON Constantin Druha,Georgius Barta,Franciscus Torda,Ioan Tarcsa,Michael Nagy - Dni Georgius FÉLEGYHÁZY, Michael Szőcsy.-

                

 

 


 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 33
Tegnapi: 66
Heti: 219
Havi: 836
Össz.: 177 864

Látogatottság növelés
Oldal: ÚRBÉRRENDEZÉS MIHÁLYFALVÁN
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2018 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: andrássy doktor kriptája érmihályfalva temetőben - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »