2013. Május 12.

A Kolling féle malmot Kolling György (1851-1928) alapította 1886-ban. Ezt a Kollingok az Érmellék egyik legnagyobb és legvirágzóbb ipartelepévé fejlesztették. Kovács Rozália helytörténész írása.

 

Az egykori Kolling malom manapság

A malmok szilárd anyagok őrlésére szolgáló berendezések. A gabonaörlő malom alkalmas száraz gabonaneműek: búza, kukorica, tönkölybúza , árpa, stb. teljes értékű lisztté őrlésére.

Érmihályfalva nagyhatárában sok malom volt. A most is ismert Vízimalom határrészen több vízimalom volt, emlékeznek az idősebbek, az ásatások a malmok alapját is meg tudnák találni. Több szárazmalom is volt, taposómalomra is emlékeznek a Molcsán ház helyén.

Az 1770. évi úrbérrendezéskor a következőt nyilatkozták őseink: ”A határunkon két kis csergő vízi-, a helységben pedig 5 szárazmalma van a földesuraságoknak. Két mérföldnyire jó vízimalmok lévén, őrlés kedvéért messze földre menni nem kényszerülünk” és „Az közönséges vízimalomnak minden kerekeitől két forint fog fizettetni.”

(Bársony-Papp-Takács: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében)

1912-ben településünkön 207 iparos mestert említenek, közöttük 3 molnár is volt.                                        (Érmihályfalva, 1998/18.oldal)

„Bihar megye gazdasági életében modern, mindennel berendezett üzemeivel kiválik az érmihályfalvai villamosmű és a Kolling György által alapított, később Kolling Adolf és Kolling Árpád szakavatott tevékenysége folytán az Érmellék egyik legnagyobb és leggazdagabb ipartelepévé fejlődött gőzmalom és olajgyár.”

(Bihar vármegye kultúrtörténete, 664.old.)

„Két nagy malommal dicsekedhetünk" – írja az 1934-es évkönyv. "Az egyik a Glück Benő tulajdonát képező Gizella hengermalom, egész új, modern felszereléssel napi 4 vagon örlőképességgel, a másik malom a Kolling Testvérek cégé, napi 2 vagon kapacitással. Ez utóbbi cég látja el a község villanyvilágítását is.”

A Kolling féle malmot Kolling György (1851-1928) alapította 1886-ban. Abban az időben a településnek az a része, ahol a malom felépült, még szántóföld volt, de a Kollingok az Érmellék egyik legnagyobb és legvirágzóbb ipartelepévé fejlesztették.

Kolling György felesége az érmihályfalvi Báthori Mária (1850-1902) volt. Gyermekeik Adolf, Ferenc, Árpád és Jolán. Első felesége korán meghalt, második feleségétől még két gyermek született: Mária és Ernő.

 

 

 

Ha erről a malomról és a Kollingokról beszélünk, meg kell említenünk, hogy a malom mellett jobb oldalon a nagy épület volt az olajütő malom. A pincében voltak a tartályok, és egy transzmisszióval a malom gépei üzemeltették ezt a részleget is, a vezetékek a föld alatt vezették át. Volt pergető, hajaló gép, prés, és 2 vastartályba folyt le az olaj. Ezen az épületen látható a KT (Kolling Testvérek) monogram. A két épület között volt egy óriás kémény is, melyet lebontottak.

A malom nagy épülete melletti udvarban voltak a lakások, ahol Kollingék laktak, aztán a Toroczkai és Porsztner családok is (később ott volt a IRGCL iroda).

A „nagymalom” történetéről a Toroczkai családtól tudunk, a legidősebb Toroczkai Károly gépész volt a malomban.

 

 

 

A malom először fatüzeléssel működött, Wolf gépeket fűtöttek, majd széntüzelésre váltottak, a szenet Barátkáról (Bratca) hozták. Aztán jöttek a pakurával fűtött gőzgépek: 12 hengeres, 600-as hajómotor, Diesel, 3 hengeres Deutsch-diesel.Olyan hatalmas alkatrészek voltak, hogy egy ember belefért (mellékelt fotónkon), majd 4 hengeres motor, ennek a fűtése már motorinával történt. Az idő múlásával, a magasfeszültség megjelenésével átszerelték a malmot. Külön áramközpont nem volt, a dinamók termelték az áramot.

A malmot alapító Kolling György 1928-ban halt meg, Kolling Adolf, az idősebbik fiú 1937-ben. Kollingné sokáig vezette a malmot, foglalkozott disznóhízlalással is, a törmelék és az olajpogácsa jó felhasználható volt. 35-40 embernek adott munkalehetőséget a malom, volt molnár, asztalos, gépész, ki- és bezsákoló munkás, inas.

A munkások szórakozását tekepálya szolgálta, lett klub is idővel, a kertben sok eperfa volt, egy időben selyemhernyó termesztés is zajlott. Volt zenekaruk, törődtek a munkásokkal.

Az államosítás után bérlőknek adták ki a malmot: Kiss György, Mészáros nevezetű, Bauer, Pop, Weizer, IRGCL, Gostat bérelték.

Jelenlegi működtetője Gazsi Lajos, aki az összes gépet kicserélte, korszerűbbeket hozott.

 

 

 

A „Kolling György és fia gőzmalma, növényolajgyára és villamosműve az Érmellék legrégibb és legnagyobb ipartelepe.”

Nekik köszönhetően a község nagy részében 1907-ben már villanyvilágítás volt, amit a későbbiekben is ők szolgáltattak. „Villamosműve szállít villamos áramot világításra, fűtésre, vasalás és motorikus célokra” - a reklám szerint.

A malom számos molnárnak, gépésznek, villanyszerelőnek és segédmunkásnak biztosította a kenyeret. Liszt, takarmányőrlemény és napraforgóolaj készült itt. A kommenciót minden hónapban egyszer kapták a munkások lisztben olajban, tűzifában, és természetesen pénzben. Az állattartók bérét olajpogácsával toldották meg. A szegény és sokgyermekes családoknak a cég lakást is biztosított. (Érmihályfalva, 1998,19.old.)

„Ajánlja vám- és műőrlő malmát mindennemű termény őrlésére. Lisztjei a bánáti malmokéval egyenrangúak, nagy liszthozam, csekély korpa százalék. Olajmalma a legtöbb olajat préseli ki.”

A Kolling György által alapított ipartelepet fiai, Adolf és Árpád vezetik tovább.

Kolling Árpád 1886-ban született gimnáziumi tanulmányai után Drezdában szerzett gépészmérnöki oklevelet. A háború után 1922-ben tért haza. Érmihályfalván szaktudásával és kitartásával elérte, hogy a gőzmalom és az olajgyár modern és versenyképes iparvállalat lett. Az általa létrehozott villanytelep is modern és kifogástalanul működő volt. 1934-ben a kereskedelem és a malomipar terén szerzett érdemei elismeréséül a királytól a "Meritul Comercial si Industrial" keresztjét kapta.

 

 

 

Róla írják: „Kolling Árpád (képünkön) egyike a biharmegyei mérnöki kar ambiciózus és kiváló képzettségű tagjainak, akik nemcsak Budapesten, de külföldön is végzetek műegyetemi tanulmányokat, megszerezve a folyton fejlődő mérnöki és technikai tudomány legújabb vivmányait.” (Bihar megye kultúrtörténete, 664.old.)

Megjegyzés: Több embertől érdeklődtem Kolling Árpád további sorsa felől, de sem halálának éve, sem helye nem derült ki, és esetleges családjáról senki nem tud. A temetőben a családnak hatalmas obeliszkje van.

Kovács Rozália helytörténész

(Archív fotók: Érmellék 2009 Fotóklub gyűjteménye,

további fotók: Rencz Csaba)

 

 

 

 

 

 

 

Kolling György és Fia gőzmalma,növényolajgyára, villamosműve

 

az Érmellék legrégibb és legnagyobb ipartelepe, - olvassuk az 1934-ben megjelent hírdetésben.

   A gőzmalmot és a növényolajgyárat Kolling György/1851-1928/ létesítette 1886-ban.Felesége az érmihályfalvi Báthori Mária/1850-1902/,gyermekeik Adolf/1881-1937/,Ferenc/1884-1902/, Árpád 1886- és Jolán 1889-.Első felesége korán meghalt,második felesége Neufeld Eszter,kitől még két gyermeke született Mária és Ernő/1907-/. Abban az időben a településnek az a része, ahol a malom épült még szántóföld volt, de a Kollingok az Érmellék egyik legnagyobb és legvirágzóbb ipartelepévé fejlesztették.

   A Kollingoknak köszönhetően a község nagy részében 1907-ben már villanyvilágitás volt,amit a későbbiekben is ők biztosítottak. A malom számos molnárnak,gépésznek,villanyszerelőnek és segédmunkásnak biztosította a kenyeret.Liszt, takarmányőrlemény és napraforgóolaj készült itt. A kommenciót minden hónapban egyszer kapták a munkások lisztben,olajban,tüzifában és természetesen pénzben.Akik otthon állatokat tartottak, azok bérét olajpogácsával toldották meg. A szegény és sokgyermekes családoknak a cég lakást is biztosított.

   A hírdetésük így folytatódik:" Ajánlja vám- és műörlő malmát mindennemű termény örlésére. Lisztje a bánáti malmokéval egyenrangú, nagy liszthozam, kevés korpa százalék. Olajmalma a legtöbb olajat préseli ki. Villamosműve szállít villamos áramot világításra,fűtésre, vasalás és motorikus célokra. Kérjük a nagyérdemű közönség pártfogását".

   Kolling Árpád 1886-ban született Óbesnyőn. Gimnáziumi tanulmányait Késmárkon és a nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban végezte,ahol 1904-ben érettségizett. Mérnöki pályára készült, tanulmányait Dresdában és Budapesten folytatta, gépészmérnöki diplomát 1912-ben szerzett.Első nagy koncepciójú terve volt az érmihályfalvi villamosmű üzembe helyezése, mely az ő szakavatott vezetése alatt működött. Az I.világháborúban részt vett, utána    főmérnök a nagyváradi postánál. 1922-ben tér vissza Érmihályfalvára, vezeti az általa létrehozott villanytelepet, mert a villanytelep is leromlott a háború következtében.Nagyszerű mérnöki munkássága mellett részt vett az egyházi- és a kulturális,jótékonysági akciókban is. Tagja volt a nagyváradi mérnökegyletnek, az erdélyi Malomszövetségnek éveken át körzeti elnöke volt. 1934-ben  a kereskedelem és a malomipar terén szerzett érdemei elismeréséül a Meritul Comercial si Industrial   keresztjét kapta meg a királytól. -

A család óriási  körülkerített obeliszkje a református temetőben található.-

 

 

Oldal: KOLLING család
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2024 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat