TAKARÉKMAGTÁRI SZÁMADÁS

                         /1864-1891/

"Az érmihályfalvai reform.Egyháznak - Az 1864-ik év November hó 9-ik napján önkéntes adományokból alapított egyházi takarék- magtárról való, gondnoki számadások."

148 éve kezdték írni elődeink ezt a számadást és 1891-ig hüségesen vezették is, ez a dokumentum sok mindent elárul a 19. század második felének Mihályfalvájáról.Van benne például egy névsor, 436 akkori lakos /családfő/ nevével. Ha ezt a számot 6-al beszorozzuk, akkor megértjük az 1851-es 2870 és az 1884-es 3896-os  lélekszám körülbelüli pontosságát.

A településen a házak számozása 1-539-ig van. 1867-től néhány utcanév is feltűnik, amit ma is használunk, így: Kisutca, Hajnal utca, Kopasz utca, Újváros.

Megtudjuk, hogy az akkori főbíró Kovács József, a jegyző Várray János és a főeskütt Szabó Sándor volt. Néhány név mellett mesterségét is feltüntették a könnyebb eligazodás céljából, így csizmadia,kerékgyártó.

Vastagfedélbe kötött, sárgásfehér, víznyomásos papíron vannak a számadások. A lapok számozása 1-52

- Az első lapon a magtár alapjára adományozók,"takarék magtárba adakozók" nevei vannak sorban, aztán házszám, a következő  rubrika  rozs, két részre van osztva, köböl és véka.

- 1865-től kezve a "gabonát kivevők" névsora van. A nevek mellett 3 rubrika, tőke, kamat, befizette köbölben és vékában mérve.

- A 11. lapon 1865-ben ez a bejegyzés áll:" A megelőző lapokon bejegyzett összegek a begyűlt pénzt is gabonára változtatva, Szőke János lelkipásztor ellenőrködése mellett, az Egyház 40 itzés vékájával a magtárba bemérettek. Az egész összeg 66 köböl 1 véka."

-elszámolás 1865-ben:"A magtárban maradt 48.1. ami ki nem fizetett. az 1865-ik évi termés hozzá beméretett 10 köböl az egyházi földben termett és így a magtár összege 80 köböl 3 véka."

-1871-ben /24.lap/ :"Az 1871-ik év március 13-án tartott egyházi gyűlésen megvizsgáltatott és helyesnek tartatott." "Az itt látható 151 köböl és 3 véka gabonából ISKOLA ÉPÍTÉSre eladatott 1871 év tavaszán 88 köböl 2 véka."

- 1866-ban: "A magtárt kezelő gondnoknak adatott 2 köböl, a magtár nedevessége miatt elromlott 1 köböl,kiosztásra maradt 69,3. Minden év végén pontosan elszámolnak,feljegyezve az "apadó"-t, a "magtár falához ragadott és elromlott" mennyiséget is.

- 1874-től :"az egyházi határozat értelmében a tanító uraknak adatott /conventio/ 10 köböl", vagy így írják:" a leánytanítónak 5 köböl, kis tanítónak 5 köböl".

- 1879-ben több ízben pénzben számoltak el.: "ö.Szabó Istvánné tartozott 9.1.2/4 véka pénzzül kielégittetett 37 FT.50"

-1883-ban Zih Sámuel "80 Ft.-ot  fizetett, 22 Ft.-ról kötlevelet adott."-

Néhány adat a korabeli mezőgazdaságról, iparosokról és vásárokról:

"Érmihályfalva magyar mezőváros Bihar megyében,Érmellék járásban. Ezen város régibb időben két megyéhez,mégpedig a keleti rész Szabolcs, a többi Bihar megyéhez tartozott,míglen 1811-ben a két község egyesítve Bihar megyéhez csatoltatott....A település fejlődése akkor indul meg, mikor 1844-ben V.Ferdinánd király adománylevelével a község mezőváros lett."/Pesty Frigyes adatai/

Ebben az időben "határa 18 000 holdra terjed, s ennek egy része kövér fekete föld, nagyobb része homok."/Fényes Elek/

"A lakosság földműveléssel foglalkozik, de van köztük sok iparos is. Terem búzát,rozsot,tengerit,burgonyát,sok dinnyét, erdeje is derék."/Fényes E/

"Leggyakrabban termesztett növény ebben az időben a rozs,jobb minőségű homokon a "kétszeres"/rozs és búza keveréke/,köles, kender, napraforgó."/Péli E/

1840-ben már 39 saját műhelyében dolgozó mesterembert írtak össze.Voltak:kovácsok,kerékgyártók,kötelesek,tímárok,szűcsök,és szárazmalmi molnárok, csizmadia, szabó és asztalos mesterek.

Egy 1824-es adat szerint:"vagynak a faluban mester emberek: 4 kovács, 2 asztalos, 1 kőműves, 1 takács, 1 suszter, 5 csizmadia, 3 szabó, 2 pintér, 1 cserzővarga, ácsok, kötélverők, nád-  és kaskötők, vagyon 3 kígyóport készítő egy Dobos nevű familiában." /Benedek Zoltán/

 A század közepétől megnőtt az országos és hetivásárok jelentősége is. Városunk piacát a gabonafélék,az ipari termékek választéka és a marhavásár tette nevezetessé. Évenként 4 nagyvásár volt tartható,melyen idegen iparosok is megjelenhettek és minden hét csütörtökön a helybeliek vására volt. Hetivásárt minden csütörtökön,országos vásárt négy ízben tart,szinte az említett napon, de baromvásár szerdán tartatik."/Fényes E/-

 

 

Oldal: TAKARÉKMAGTÁRI SZÁMADÁS
Érmihályfalvi helytörténet - © 2008 - 2024 - helytortenet.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat